Az Autobot Vezetés Mátrixa (más néven Teremtés Mátrix, ritkábban Vezetés Mátrix, Autobot Erő Mátrixa vagy Fény Mátrixa) egy nagy hatalommal bíró ereklye, amelyet hagyományosan az Autobotok vezetője (a Prime) hordoz. Bár megjelenése univerzumról univerzumra kissé eltérhet, általában egy fénylő kristálygömbként ábrázolják, amely egy üreges fém burkolatban helyezkedik el, mindkét oldalán egy-egy fogantyúval.

A legtöbb beszámoló szerint a Mátrix Primus, az alakváltókat teremtő isteni lény erejének csatornája. Ezáltal hozzáférést biztosít a Transformerek túlvilágához, új Transformer életet adományozhat, vagy lehetővé teszi hordozója számára, hogy kapcsolatba lépjen a korábbi, elhunyt vezetőkkel. Ezek az isteni hatalmak központi szerepet biztosítanak számára az Autobot vallásban, spiritualitásban és próféciákban. Bár sok Álca kevésbé hajlamos hinni a Mátrix isteni mivoltában, vágyják a fizikai erőt, amelyet hordozóinak ad, és többen is egyik fő céljukként tűzték ki megszerzését. A Mátrix, mint Primus erejének egyik megtestesítője, Unicron ellentéte, és az egyik kevés dolog, amit a káoszhozó valóban retteg.

A Mátrix és az ahhoz kapcsolódó koncepciók folyamatosan fejlődtek a Transformers-brand története során. Különböző Transformers-történetek új ötleteket alkottak a Mátrix körül, amelyek aztán más történetek ábrázolásait is befolyásolták, és ez a folyamat kölcsönösen hatott egymásra. A Mátrix jelenlegi megértése számos különböző forrásra támaszkodik, és fejlődését itt részletezem, hogy elkerüljük a félreértéseket, de megmaradunk az ismertebb realitásoknál.

A Mátrix koncepciója a Marvel Comics írójának, Bob Budianskynak az ötletéből származik, és a Hasbro „nincsenek lányok”/„nincs nem” politikájának eredményeként született meg az akkoriban új robotmárkájuk kapcsán. Mivel (akkor még) nem voltak női robotok, illetve a robotoknak nem volt nemük, Budiansky egy aszexuális szaporodási módszert talált ki a Teremtés Mátrixa formájában. Ez egy „Ősi Program” volt, amely az Autobot vezetőjében lakozott, és új Transformereket tudott életre kelteni. Ez nemcsak praktikus történetvezetési eszköznek bizonyult, amikor új karaktereket kellett bemutatni a sorozatban, hanem a márka koncepciójának kulcsfontosságú elemévé vált.

A Mátrix megjelenése az eredeti Generation 1 animációs sorozatban a The Transformers: The Movie című film korai forgatókönyv-vázlataiból származik. Ezekben bemutatták az „Élet Szikráit” (Life Sparks), amelyek nagyon hasonlóak voltak a később, a Beast Wars sorozatban bevezetett szikrákhoz. A Mátrix nem szerepelt a film legkorábbi ismert változatában; ehelyett Optimus Prime halála után saját Élet Szikráját adta át Ultra Magnusnak, azt sugallva, hogy ez az Autobot vezetők között szokásos gyakorlat. Ezt az ötletet végül elvetették, és helyette egy fizikai tárgy, a „Vezetés Mátrixa” került bevezetésre, amely nyilvánvalóan a képregények Teremtés Mátrixának nevét vette át.

A Cosmic Rust epizód kísérletet tett arra, hogy a Mátrix fogalmát a film előtti animációs univerzumba bevezesse, de a gyártás során törölték a vonatkozó párbeszédet. Az említett részben elhangzó mondat, amely a Mátrix létrejöttét 4,5 millió évvel ezelőttre datálta, végül erősen ellentmondott volna a Mátrixról később kiderült részleteknek. A Prime-vonal első történetében, amely az Five Faces of Darkness, Part 4 epizódban jelent meg, Zeta Prime örökölte a Mátrixot Guardian Prime-tól.

A film végleges változatában a Mátrix természetéről gyakorlatilag semmi konkrétat nem árultak el, és egyszerűen egy profetikus, mágikus talizmánként kezelték, amely Unicron ellentéte volt. Az Élet Szikra koncepciójából eredő ötlet, miszerint a haldokló Autobot vezetők egyesítik életerejüket másokkal, homályosan megmaradt. Erre utalt Optimus Prime halálos ágyán tett kijelentése is: „hamarosan eggyé válok a Mátrixszal.” A Five Faces of Darkness minisorozat bővítette ki teljes mértékben e kijelentés jelentését, felfedve, hogy a Mátrix tartalmazza az összes korábbi Autobot vezető életerejét, akik birtokolták, és ezt az összegzett tudást „A korok bölcsességeként” ismerték, amelyhez szükség esetén tanácsért fordulhattak.

A haldokló Sentinel Prime átadja a Mátrixot Optimus Prime-nak ebben a visszaemlékező jelenetben, amely The Legacy of Unicron! című történetben szerepel. Simon Furman, aki már felhasználta a film több legjobb elemét a képregényeihez, ellentmondott Bob Budiansky amerikai képregénysorozatainak, és a Mátrixot a filmben látott fizikai tárgyként mutatta be saját brit történeteiben. Ezt később az amerikai képregényekbe is átvezette, amikor átvette azok írását.

Ez a változtatás megjelent egy akkoriban készült Univerzum-profilban is, amely Powermaster Optimus Prime-ra vonatkozott. Ebben Budiansky „program” koncepcióját és a rajzfilm „fizikai tárgy” elképzelését úgy egyesítették, hogy a magyarázat szerint a program fényformákban volt kódolva a Mátrix kristálymagjában. Furman munkássága során a „korábbi hordozók életereje” koncepció is megjelent a képregényekben. A Mátrix genetikai memóriával rendelkezett azokról, akik korábban birtokolták. Furman különösen emlékezetes módon magyarázta meg mind a brit, mind az amerikai képregényekben a Mátrix eredetét, hogy miért sebezhető vele szemben Unicron, és hogyan képes új életet teremteni. Végül feltárta, hogy a Mátrix a Transformerek teremtő istenének, Primusnak a lényegét hordozza.

A Beast Wars és Beast Machines animációs sorozatok tették a következő nagy lépést a Mátrix mitológiájának bővítésében, amikor bemutatták a Transformerek túlvilágát, az összes Transformer szikrájának – élőnek és holtnak – extradimenzionális forrását, amelyet szintén „Mátrixnak” neveztek. Bár ez nem volt kifejezetten összekapcsolva a Generation 1 rajzfilmekben vagy képregényekben látott Mátrixszal, a kapcsolat nyilvánvaló volt – a korábbi kontinuitásokban szereplő fizikai Mátrix-tárgy nem tartalmazott semmit, hanem kapuként szolgált a Mátrix-dimenzióba.

Ez az újítás egyesítette a korábban összeférhetetlennek tűnő elemeket: a rajzfilmek „halottak életereje” és a képregényekben látott „új élet teremtése” most mind a Mátrix dimenzió jellemzőiként értelmezhetők. A Dreamwave Productions képregényei tovább erősítették ezt a koncepciót, bemutatva egy olyan Vezetés Mátrixát, amely mindkét tulajdonsággal rendelkezett, és egyértelműen nem Primus erejének tárolójaként, hanem annak csatornájaként azonosították.

A Mátrix a 2000-es évek végén valamelyest háttérbe szorult a nagyobb történetekben, helyét pedig a mozifilmek és a *Transformers Animated* világában az AllSpark, vagyis az Örök szikra vette át. Ez egy misztikus tárgy volt, amely bár fizikailag különbözött a Mátrixtól, mégis rendelkezett annak életet adó erejével és a Transformerek történetének feljegyzéseivel. Nem sokkal később azonban mindkét kontinuitás újra behozta a Mátrix gondolatát: mindkét univerzumban az AllSpark elpusztult, és tudása és ereje egy tárgyban született újjá, amelyet vagy kifejezetten Mátrixnak neveztek, vagy a Mátrixra emlékeztető módon formáltak meg, ezzel a koncepciót teljesen körbejárva.

Végül, az újabb felfedezések – amelyeket a mozifilmek sejtettek, a Fun Publications „Crossing Over” című története megerősített, és a Transformers: Exodus is megismételt – arra utalnak, hogy a Transformer-élet alapját képező energia valójában a Transformerek üzemanyagának, az energonnak egy ritka, tiszta formája. Ez azt sugallja, hogy a Mátrix energiája is (egy formában) energon. Ezt a koncepciót korábban kérdésesnek tartott történetek, például The Transformers Trilogy regények is ábrázolták, amelyek így utólag nézve értelmet nyertek.

A Marvel The Transformers képregények lapjain, amikor Primus megalkotta a Transformerek faját, mielőtt önkéntes sztázisba vonult, egy genetikai mátrixot hagyott rájuk, amely tartalmazta lényegét és erejének nagy részét. Ez lehetővé tette, hogy további Transformereket hozzanak létre, így a faj Primus közvetlen beavatkozása nélkül is gyarapodhatott (The Primal Scream – Ősi üvöltés képregény). Később Teremtés Mátrix néven ismertté vált, és ez az isteni ajándék egy kristályban lévő, összetett fényformákban kódolt „Ősi Programként” jelent meg. A Mátrixot évezredeken át vezetőről vezetőre adták tovább.

A Teremtés Mátrix első birtokosa az első Transformer, Prima volt, majd őt követte Prime Nova, Sentinel Prime, és a modern korban Optimus Prime. Az Autobot vezetők nyilvánvalóan úgy döntöttek, hogy a Mátrix valódi természetét titokban tartják, mivel a legtöbb Transformer úgy hitte, hogy az egy program, amely Optimus Prime elméjében van tárolva, nem pedig egy külön fizikai tárgyban. Ez a téves hiedelem egy legendát szült, amely szerint a programot tízezer évente kódolják bele az új Autobot vezetőbe.

Egy alkalommal, amikor Optimus Prime az Autobotok vezetője volt, szemtanúja lett, ahogy Longtooth egy elesett bajtársa életét próbálta megmenteni a csatatéren egy különösen heves konfliktus után. Prime tévesen azt hitte, hogy az Autobot szellemiség egy nagy megnyilvánulását látja (valójában Longtooth csak attól félt, hogy ő lesz az egyetlen túlélő), ezért kivett egy apró részt a Teremtés Mátrix energiájából, és átadta Longtoothnak azzal az utasítással, hogy bölcsen használja. Miután Prime távozott, Longtooth félelmének engedve megtartotta az energiát, hogy „tartalék életként” szolgáljon számára, ami bátorságot adott neki a harcmezőn, mivel így nem kellett tartania a haláltól.

1984-ben, amikor a Transformerek háborúja áttevődött a Földre, az Álcák akkori vezetője, Shockwave úgy döntött, hogy növeli seregeit a Teremtés Mátrix erejének felhasználásával. Miután elfogta az Autobotokat és levágta Optimus Prime fejét, Shockwave a Mátrix energiáját felhasználva életre keltette a Constructiconokat, vagyis a Szerkesztettek nevű kombiner csapatot. Optimus Prime azonban képes volt áthelyezni a Mátrixot az Autobotok emberi szövetségesének, Buster Witwickynek az elméjébe, ezzel megakadályozva Shockwave-et abban, hogy életre keltse legújabb konstrukcióját, Jetfire-t. A Mátrix jelenléte Buster elméjében hihetetlen képességeket adott a fiúnak a gépek irányításában.

Shockwave, rájőve, hogy Buster birtokolja a Mátrixot, úgy programozta az élettelen, vagyis üzemképes csak épp önálló tudattal nem rendelkező Jetfire-t, hogy elfogja a fiút. Buster azonban a Mátrixot felhasználva Jetfire-t saját irányítása alá vonta, és sikerült meghiúsítania Shockwave tervét, valamint megmenteni Optimus Prime-ot. Miután Prime és az Autobotok kiszabadultak, Buster visszaadta a Teremtés Mátrixot a vezetőjüknek, aki később felhasználta a Mátrixot, hogy valódi életet adjon Jetfire-nek.

A Mátrix energiájának maradványai, amelyek Buster agyában maradtak, hamarosan rémálomszerű látomásokat okoztak a fiúnak, aki elvesztette az eszméletét, és korábban ismeretlen Transformerek képeit rajzolta meg. Az Autobotok, hogy segítsenek neki, egy olyan berendezéshez csatlakoztatták Bustert, amely lehetővé tette számukra, hogy figyeljék az álmait. Így felfedezték, hogy a Mátrix jövőbeli eseményeket mutatott meg nekik, beleértve az Autobot kombinerek megalkotását.

A Mátrixnak ismert volt egy analógja is Kibertronon, a Mátrix Lángja, amely folyamatosan égett, amíg a Mátrix létezett, bárhol is legyen az az univerzumban. A láng energiáját az Autobotok a bolygón arra használták, hogy életre keltsék új harcosukat, Ultra Magnus. Nem sokkal később azonban a Mátrix Lángja kialudt, amikor Optimus Prime-ot időutazó Álcák a limbo állapotába taszították. Ez arra késztette az Autobotokat, hogy Magnust a Földre küldjék kivizsgálásra. Optimus Prime végül visszatért, és a Mátrix Lángja újra fellobbant.

Az Autobotok, követve a Mátrix által adott korábbi látomást, megalkották az Aerialbotokat, vagyis a Légirobotokat, akiket Optimus Prime a Mátrix erejével keltett életre. Azonban az Autobotok nem sejtették, hogy Megatron kifejlesztett egy módszert a Mátrix erejének lecsapolására. Egy idegi-hálózat segítségével, amelyet korábban Bombshell telepített Prime testébe, Megatron kiszívott némi életadó energiát a Mátrixból, és ezt saját új kreációi, a Stunticonok életre keltésére használta fel.

Nem sokkal később, miután Optimus Prime meghalt egy videojáték-párbaj során Megatron ellen, az Autobotok a kibertroni hagyományoknak megfelelően Prime testét egy temetési díszravatalon az űrbe bocsátották. Sajnos, mivel nem tudtak a fizikai Teremtés Mátrix kristály létezéséről Prime mellkasában, akaratlanul is az egész fajuk szent életenergiáját sodorták el a csillagok közé. Egy idő után a hajó egy távoli holdra, VsQs-ra zuhant, ahol egy ideig érintetlenül hevert. Magára hagyva, a Mátrix korábbi birtokosainak genetikus emlékeiből kialakuló kezdetleges tudat új tapasztalatokra kezdett vágyni.

Az esély akkor érkezett el, amikor egy Deathbringer — a haldoklók életét fájdalommentesen befejező orvosi mechanoid — lezuhant VsQs-ra. Súlyosan sérülten, a haldokló robot megérintette a Mátrixot, amely a tapasztalatok iránti éhségében a teremtő erejét felhasználva szétbontotta és újraépítette a Deathbringert. Ezzel akaratlanul is eltorzította annak programját, és egy hatalmas lénnyé alakította, amely minden élet elpusztítására törekedett. A Mátrix erejének egy nyoma továbbra is ott maradt a lény testében, és a Mátrix élvezettel szemlélte első "gonosz" tapasztalatát, ahogy a Deathbringer pusztítást vitt véghez a galaxisban, végül eljutva a Földre. Optimus Prime — akit időközben a nebulosi technológia feltámasztott — habozott elpusztítani az egyetlen kapcsolatot, amit a Mátrixhoz találtak, de Nightbeat meggyőzte a Deathbringert, hogy mivel a Mátrix energiája felemészti, a saját megsemmisítése a megoldás.

VsQs-ra visszatérve a Mátrix kíváncsisága új formát öltött, amikor egy rovarszerű lény mászott be Prime holttestének mellkasi üregébe, és vált a Mátrix erejének következő befogadójává. A Mátrix lenyűgözve figyelte, hogy a teremtmény kizárólag pusztításra volt tervezve, ezért újra alkotta azt egy nagyobb, erősebb ragadozóvá. Ez a szörnyeteg megtámadott egy VsQs-ra kutatási célból érkezett űrhajós csapatot, és szinte mindegyiküket megölte, de legalább egy túlélőnek sikerült elmenekülnie, és a közeli Pequod bolygó tengereibe zuhant. A lény támadása során a testén keresztül a Mátrix energiájával infúziózott űrhajóst egy klud nevű tengeri lény elnyelte, amely ezáltal magába szívta az energiát.

Közben Optimus Prime tudomást szerzett Unicron fenyegetéséről, és felismerte, hogy a Mátrix elengedhetetlen a Káoszhozó legyőzéséhez. Ezért kutató csapatokat szervezett, hogy átfésüljék a kozmoszt bármilyen nyom után. Longtooth is csatlakozott az Autobotok kereső csapatához, és először szembesült igazán azzal az önzőséggel, amit a Mátrix energiájával tett, amit Prime adott neki évezredekkel korábban. A megváltás reményében az energia töredékét egy kapszulába helyezte, és visszaküldte Optimus Prime-nak.

Prime hosszasan gyötrődött azon, hogyan használja fel legjobban a Mátrix energiáját, tudva, hogy csak egyetlen deaktivált Autobotot tudna feltámasztani az Ark fedélzetén. Végül úgy döntött, hogy szétszórja az energiát a Föld légkörében, hogy helyreállítsa a bolygón a Transformers háborúi által okozott környezeti károkat.

Ezalatt a Mátrixot kereső csapatok felkeltették az új Álca vezető, Thunderwing kíváncsiságát, akinek különleges kapcsolata volt a Mátrixszal, és saját céljaira vágyott annak erejére. Az ellenfelek versengése során mindkét csapat figyelme Pequod bolygójára irányult, ahol a klud faj egy példánya – amelyről azt hitték, hogy kihalt – feltűnést keltett. Thunderwing a Mátrixszal való pszichikai kapcsolatát használva visszaemlékezett arra, hogy a klud lenyelte a haldokló tudóst. Felismerve a „VsQs” bélyegzőt a felszerelésén, Thunderwing elindult arra a holdra.

Ott mindkét fél harcolt a Mátrix által létrehozott szörnnyel, amely hatalmas méretűvé nőtt. Végül Thunderwing megölte a lényt és megszerezte a Mátrixot. Az Álca azonnal támadást indított a Bárka ellen, a Mátrix erejét óriási, halványan humanoid energiamező formájában megjelenítve maga körül. Hamarosan azonban a Mátrix megszólalt Thunderwingen keresztül, élvezve az első kézből tapasztalt gonoszságot, és az Álca ráébredt, hogy nem ö irányít, hanem ő az akit irányítanak. Thunderwing megpróbált mentális csatát vívni a Mátrixszal, de hiába, és az Autobotok ezt kihasználva egy szigony segítségével kirepítették őt a Bárka légzsilipjén keresztül az űrbe.

Thunderwing egy bolygó felszínére zuhant, ahol a Mátrix elkezdte gyógyítani megviselt testét. A javítások időt vettek igénybe, de amint befejeződtek, a Mátrix Kibertron felé vette az irányt, és véletlenül éppen akkor érkezett meg, amikor Unicron megpróbálta elpusztítani a bolygót. A Mátrix-lény harcolt Unicronnal, de Unicron hamar rájött, hogy a Mátrix megfertőződött a gonoszsággal, és hogy már nem jelent veszélyt számára, mivel saját gonoszsága végtelenül nagyobb. Thunderwinget Unicron támadása megsemmisítette, és Optimus Prime vissza tudta szerezni a Mátrixot, megtisztítva azt a gonoszság szennyétől és visszaállítva tisztaságát.

Prime ezután Unicron szájába robbantotta magát, és a Mátrix energiáját felszabadítva megsemmisítette a bolygófalót. A robbanásnak el kellett volna pusztítania Prime-ot is, de súlyosan sérült testét a Mátrix energiája telítette, amely elég ideig életben tartotta ahhoz, hogy a szenvedő Prime átadhassa az Autobotok vezetését Grimlocknak.

Egy alternatív jövőbeli idővonalon (Marvel UK) a haldokló Optimus Prime 2006-ban átadta a Mátrixot Ultra Magnusnak. Ezt követően Hot Rod használta fel a Mátrixot, hogy megsemmisítse Unicront, ezzel a fiatal Autobotot Rodimus Prime-má alakítva.

2008-ban Unicron megpróbálta előidézni a feltámadását azáltal, hogy mentálisan irányította a Junkionokat, hogy új testet építsenek neki. A Death’s Head manipulált Rodimus Prime a Mátrix erejét használta, hogy saját tudatában harcoljon Unicron ellen, míg Wreck-Gar robbanószereket helyezett el, hogy megsemmisítse Unicron testének épített részét. A robbanás szétszakította Unicron testét, de nem pusztította el; ehelyett, mivel nem volt fizikai héj, amibe beköltözhetett volna, lénye a Mátrixba szorult.

2008 utolsó hónapjaiban a Quintesszonok megtámadták és elfoglalták az Autobot City-t, miközben Rodimus Prime távol volt, és csapdát állítottak az Autobot vezetőjének azzal, hogy a sérült Arceet hagyták a város bejáratánál. Amikor Rodimus megérkezett, hogy megtalálja a fembotot, aki veszélyes helyzetben volt, kinyitotta a mellkasát, hogy a Teremtés Mátrix energiájával meggyógyítsa Arceet, ám ekkor a Quintesszonok váratlanul támadtak és elragadták tőle a Mátrixot, visszaalakítva őt Hot Roddá. A Mátrix a Quintesszon Tábornok, Ghyrik kezébe került, aki képes volt kihasználni annak erejét és szembe szállt Hot Roddal. A fiatal Autobot rögtönzött és elterelte Ghyrik figyelmét, ami lehetőséget adott Hot Rodnak, hogy kiszakítsa a Mátrixot a testéből, és visszaváltozzon Rodimus Prime-má, vereséget mérve Ghyrikra.

Amikor az idő és tér szövetének zűrzavara arra kényszerítette Rodimust és más Autobotokat, hogy 2009-ből 1989-be utazzanak, hogy felfedezzék a zűrzavar forrását, a Mátrix jelenléte a testében azt követelte, hogy Optimus Prime-ot ismét a limbo-ba kell helyezni az egyensúly fenntartásához. Rodimus képes volt kihasználni a Mátrix közös erejét, hogy lehetővé tegye Optimus számára, hogy kommunikáljon a többi Autobottal, és amikor Rodimust egy csatában legyőzték, Optimus a tér-idő kontinuum biztonságát kockáztatva használta a Mátrixot ugróköveként, hogy visszatérjen a valóságba, hogy végső csatát vívjon Galvatronnal.

Visszatérve Kibertronra az időutazós kalandjuk után, Rodimus és az Autobotok rájöttek, hogy az idő és tér zűrzavara megváltoztatta a jövőjüket, és Galvatron várta őket. Galvatron megpróbálta belekényszeríteni Rodimus Prime-ot egy brutális csatába, abban a reményben, hogy őt legmélyebb, legvadabb indulatainak szabadjára engedésére késztetheti, és ezáltal megfertőzi a Mátrixot. Szerencsére Rodimus felismerte a tervét, és megállította. Azonban hamarosan világossá vált, hogy a Mátrixnak nincs szüksége külső korrupcióra; Unicron lénye, amely még mindig a benne ragadt 2008 eseményei után, fokozatosan kezdte megszerezni Rodimus Prime elméjét, arra kényszerítve őt, hogy szabotálja az Autobotok hajójának navigációs rendszereit, miközben 2010-ben a Föld felé haladtak hipertérben. Rodimus harcolt Unicron ellen a Mátrixban, hogy visszaszerezze az irányítást az elméje és teste felett, de csak Kup volt képes rájönni, mi történik, és kiszakítani a Mátrixot Rodimus mellkasából, hogy megszabadítsa őt a káoszkeltő befolyásától. De ekkor Rodimus már tudta, hogy Unicron gonoszsága vár rá a Mátrixban...

Sajnos, 2010 későbbi szakaszában Unicron lénye sikeresen át vette Rodimus testét, és azt saját másolatává alakította őt, Rodimis Unicronus néven, majd újra megtámadta Kibertront, amíg Rodimus belülről le nem győzte őt, és újra be nem zárta a Mátrixba. Amikor utoljára látták, a távoli 2356-os jövőben, Unicron lénye továbbra is a Mátrixban volt bezárva, ami miatt Rodimus teste fokozatosan elgyengült és elhalt.

Marvel Generation 2 képregényben, amikor Optimus Prime-ot a Legutolsó Autobot újra létrehozta, a Mátrix is helyreállt. Évekkel később célponttá vált Megatron számára, aki arra használta volna, hogy életre keltsen egy új harcosokból álló hadsereget, amelyet Bludgeon hozott létre. Prime-ot legyőzve a csatában, Megatron kiszakította a Mátrixot a testéből egy energiaelszívó segítségével.

Ezután Prime-ot és Megatront egy kényelmetlen szövetségbe kényszerítették a Kibertron Birodalom hatalmas erői ellen, és Starscream kihasználta a hatalmas csata káoszát, hogy megszerezze a Mátrix erejét magának. Ezzel összefonódott az elméje és teste az Álcák hatalmas csatahajójával, óriási élő fegyverré válva, aki saját akaratával alakíthatta át magát. Azonban, ellentétben Thunderwing-gel, Starscream saját gonoszságát a Mátrix jósága aláásta, és visszaadta a Mátrixot Prime-nak, félve attól, hogy eltorzul a lénye.

Nem sokkal ezután, amikor Prime-ot elnyelte a Raj, a Mátrix energiáját a sötét erőbe irányította, és ezzel hirtelen a pusztító erőből életadó erővé alakult, a Raj újra létrehozta Prime-ot, és az űrbe távozott.

A Transformers G1 rajzfilmsorozatban, a Vezetői Mátrix eredete szinte teljesen ismeretlen. Az egyetlen utalás az eredetére egy korszakból származik, közel az idő kezdete után, nem sokkal azt követőem, hogy az ősi zseni, Primacron és segédje megalkották a kolosszális robotot, Unicront. Unicron rátámadt alkotóira és megölte a segédet, de a maradványai közül egy, a Mátrixhoz hasonló tárgy emelkedett fel, majd eltűnt az űrben. Ha ez valóban a Mátrix volt, teljesen ismeretlen, hogyan került az Autobotok kezébe, és hogyan emelkedett hatalomra, amiért ismertté vált.

Akárhogy került is az Autobotokhoz, a Mátrix a robotok hitrendszerének középpontjává vált, és minden egyes Autobot vezető generáció gondosan megőrizte azt. Az örökös halála után a Mátrix az elhunyt Autobot életenergiájának tárolóedényévé vált, amely összességében a „Korok Bölcsessége” néven vált ismertté, egy tudás- és tapasztalattár, amely visszanyúlik a Kibertron történetének hajnaláig (és esetleg azon túl is), és amelyet a Mátrix élő hordozói szükség esetén meg tudtak kérdezni. A Mátrixban sok Autobot szelleme megfigyelhető volt, de csak néhány neve ismert: A Mátrixban lévő legrégebbi entitás csak „Ő” néven ismert.

Ezen entitás után a következő legrégebbi ismert Primon volt, aki körülbelül tizenkét millió évvel ezelőtt birtokolta a Mátrixot a Kibertron korai napjaiban; Prima birtokolta azt a Quintessonok általi elnyomásuk csúcspontján, körülbelül egy millió évvel később; Prime Nova volt a birtokosa az ötarcú idegenek elleni végső lázadás során; Guardian Prime és utóda, Zeta Prime, a Mátrixot viselték az Autobotok és az Álcák közötti első háború idején, mielőtt Sentinel Prime-hoz került, akinek vezetése alatt a háború véget ért.

Körülbelül kilenc millió évvel ezelőtt a Megatron megalkotásával újra fellobbant az Autobot/Álca háború, aki egyik első cselekedeteként megölte Sentinel Prime-ot. Halála pillanataiban Sentinel a Mátrixot az ősi Autobot, Alpha Trion kezébe adta, aki elrejtette azt, amíg egy megsérült fiatal robotot nem hoztak a műhelyébe, aki szintén Megatron haragjának áldozata volt. Trion újjáteremtette őt, és Optimus Prime-ként, az Autobotok új vezetőjeként ajándékozta meg a Mátrixot.

A 2005-ös évben Megatron halálos sebeket ejtett Optimus Prime-on (a 86-os mozifilmben), aki a Mátrixot és az Autobotok vezetését a kiválasztott utódjára, Ultra Magnus-ra bízta. Mielőtt eltávozott volna, Prime egy próféciáról beszélt – hogy egy napon egy „Kiválasztott” fog felemelkedni az Autobotok sorai közül, és a Mátrix erejét használva megvilágítja a Transformers-ek legsötétebb óráját. Amikor Prime ereje az utolsó pillanatban megingott és eldobta a Mátrixot, a fiatal Autobot, Hot Rod lehajolt, hogy elkapja, mielőtt az a földre esett volna. A Mátrix erőteljesen világított a keze érintésére, jelezve azt, amit a jelenlévő Autobotok közül senki nem ismert fel addig, amíg később meg nem tudták: hogy Hot Rod volt a Kiválasztott.

Amikor elérte az Autobotokat a hír, hogy Unicron közeledik Kibertromhoz, Ultra Magnus úgy hitte (és Hot Rod is egyetértett, csupán egy megérzés alapján), hogy a Mátrix talán meg tudja állítani a világfalót. Tudva, hogy ez valóban így van, Unicron újjáteremtette Megatront Galvatronná, és elküldte őt, hogy ellopja a Mátrixot, ami egy összecsapáshoz vezetett a Szemétbolygón, ahol Ultra Magnus hiába próbálta kinyitni a Mátrixot, hogy visszavonja a támadó Álcákat. Galvatron legyőzte őt és megszerezte a Mátrixot, azt hívén, hogy képes lesz felhasználni azt Unicron alávetésére, de neki sem volt több szerencséje a kinyitásával, mint Magnusként. Unicron egészben nyelte el Galvatront büntetésül, és Unicron testében zajlott le a harc, amelyben Hot Rod megvalósította sorsát. Elragadva a Mátrixot Galvatron nyakáról, Hot Rod ereje által Rodimus Prime-má alakult, majd teljesítette a próféciát, kinyitva a talizmánt és felszabadítva annak erejét, amely szétroncsolta Unicront belülről.

Később, amikor harcban megsérült, Rodimus tudata rövid időre a Mátrixba lépett, és látomást kapott, amely arra késztette, hogy azt higgye, a jelenleg az Autobotokat fenyegető idegen Quintessonok titkát a Mátrix rejti. Ahhoz, hogy megtalálja a választ, Rodimus szándékosan rövidzárlatot okozott magának, és másodszor is belépett a Mátrixba. Az ősi Autobotok útmutatása alatt Rodimus megismerte Kibertron történelmét és felfedezte a Quintessonok szerepét a Transformers-szek létrehozásában.

A vezetés terhe súlyosan nyomta Rodimust, és alig várta, hogy visszaadhassa a Mátrixot Optimus Prime-nak, amikor úgy tűnt, hogy az Autobotok vezetője visszatért az életbe 2006-ban. Később azonban kiderült, hogy Optimus-t a Quintessonok egy „robot zombiként” hozták vissza, hogy csapdába csalogassák az Autobot flottát. Amikor Rodimus szembeszállt mentorával a flotta zászlóshajóján, a Mátrix ereje túl erőssé tette Optimus-t a párharcban, de ugyanakkor felülírta a Quintessonok által beépített rosszindulatú kódot, és visszaállította Optimust az életbe. Miután elérte a tisztánlátást, Optimus visszaadta a Mátrixot Rodimusnak, mielőtt ismét úgy tűnt, hogy feláldozza magát, hogy megfékezze az ellenséget.

Még mindig küzdve a vezetés terhével, Rodimus próbálta elfelejteni a gondjait egy gyorsulási versennyel, amikor csapdába ejtették őt Dead End és Wildrider. A két Stunticon ellopta a Mátrixot, és visszavitte Galvatronnak, de amikor az Álcák vezetője megpróbálta az energiáját a fegyveréhez használni, a Mátrix belsejében lévő Autobotok szellemei gyötörték őt. A megrémült Galvatron utasította Scourge-ot, hogy szabaduljon meg a Mátrixtól, de Scourge felismerte annak erejének valódi mivoltát, és saját mellkasába helyezte azt. A Mátrix energiái deformálták a testét egy erőteljes, torz alakú óriássá, növelve erejét arra a szintre, hogy ki tudta űzni Galvatront, és saját kezébe vette az Álcák irányítását. Scourge vezetésével az Álcák támadást indítottak Föld ellen, de Hot Rod, aki azóta megértette a „legnehezebb teher” fontosságát, legyőzte őt, és újra megszerezte a Mátrixot.

Amikor Optimus Prime végül valóban visszatért az életbe, kénytelen volt megküzdeni a Gyűlölet Járvány által megfertőzött Rodimusszal, hogy visszaszerezze tőle a Mátrixot, abban a reményben, hogy a Korok Bölcsességét tanulmányozva találhatnak gyógymódot a betegségre. Kommunikálva a rejtélyes „Ő”-vel, megtudta, hogy a járvány őrületét csak bölcsességgel lehet legyőzni, és kinyitotta a Mátrixot, kiűzve belőle az összes bölcsességet, hogy elpusztítsa a betegséget (ebben a folyamatban állítva, hogy ez volt az Autobotok „legsötétebb órája”). Bár a Mátrix kiürült, csak egy héj maradt, Optimus kijelentette, hogy innentől kezdve újra kell kezdeni a bölcsesség megtöltését.

Bob Budiansky eredeti elképzelése alapján, a Transformers képregényhez tartozott egy esemény, amelyet „Az Örökkévaló Áramkör Ünnepe” néven ismertek, amelyet az Autobotok minden tíz millenniumban megtartottak, hogy megemlékezzenek a Teremtő Mátrix egy Autobot vezetőről a következőre való átadásáról, az Autobot Törvény szerint. Ha egy Autobot nem elég bátor, erős vagy bölcs, a program vagy megőrjíti, vagy lobotómiát végez rajta. Bár a „tíz millennium” része bekerült a képregénybe, a többi sosem valósult meg. (Budiansky azt is megjegyezte, hogy a Mátrix nem az egyetlen módja az új Transformers-ek létrehozásának, amit az angol nyelvű képregények csak a Generation 2 idején érintenek.)

Floro Dery a Mátrix Vezetői Formájának tervezésekor a The Movie számára egy termonukleáris bombát vett alapul. „Világítsd meg a legsötétebb óránkat”, valóban.

Pillanatok alatt észre lehet venni – az eredeti Generation 1 rajzfilmsorozatban a Mátrix kristálymagját szál köti össze a birtokos két felével! Ez a furcsaság a dizájnban látható a rajzfilmsorozat két alkalommal, a The Transformers: The Movie-ban és a „Optimus Prime Visszatérése, 2. Rész”-ben, amikor a Mátrix kinyílik.

Tiszta véletlen, hogy a Primeval Dawn (és technikailag a Beast Wars) című epizódban bevezetett retcon, amely az Optimus Prime mellkasában lévő két Mátrix alakú tárgy ötletét hozta létre, egybeesik egy animációs hibával a The Transformers: The Movie-ban, ahol – halálos ágyán – Prime látható, amint eltávolítja a Mátrixot, miközben egy színezés nélküli „üres” Mátrix látható még a mellkasában, éppen mielőtt a színei elhalványulnak.

„Én vagyok a kapuk őrzője... a pusztulásod határvonalán... a lézerfény, amely megvilágítja végzeted útját... én vagyok a kemence, amely a veszted tüzeli... én vagyok a szám, amellyel hiába kalkulálsz, Álca.”

Omega Supreme az egyik legnagyobb Autobot, és több, mint valószínű, hogy a legerősebb. Nem sokat beszél; hegyomlásnyi teste és hatalmas tűzereje megteszi azt helyette. Ő az utolsó védvonal az Autobot csatarendben, és ez a felelősség komoly, sőt komor személyiséget ad neki – hiszen tudja, ha egy csatában rá van szükség, a csapata többi része már elesett. Az egykor Kibertron bolygót őrző robotoknak ő az utolsó, titáni túlélője félelmet és pánikot kelt azokban az Álcákban, akik elég vakmerők ahhoz, hogy szembe nézzenek vele a harcban.

A G1 rajzfilm kontinuitása szerint, évmilliókkal ezelőtt Omega Supreme a legendás Guardian robotok egyike volt, és a Kristályváros (ami a legpompásabb város volt Kibertronon), védelmével bízták meg. Barátságot kötött a várost megalkotó Constructiconokkal, vagyis a Devastatort a Pusztítót alkotó kombinerekkel. Azonban a Constructiconokat megtámadta Megatron Robo-Smasher gépe, és Álcákká programozta át őket. A most már gonosz Constructiconok meggyőzték Omegát, hogy hagyja el állomását és segítsen megvédeni a fővárost, miközben ők gondoskodnak a Kristályvárosról. Amikor Omega elhagyta a várost, ők lerombolták azt, Omega Supreme rémületére. Ő üldözőbe vette őket, egy verembe zárta a csapatot, és megpróbálta visszafordítani a Robo-Smasher által okozott átprogramozást. Bár úgy tűnt, sikerrel járt, a programozás visszafordíthatatlan volt, és Megatron egy új, egyesített formát adott a Constructiconoknak, melynek neve Devastator lett. A hitszegő Constructiconok csapdába csalták Omegát, és új formájukban megpróbálták a Robo-Smasherrel Álcává változtatni őt is, de ő megsemmisítette a gépet, Devastator pedig eközben elmenekült.

Valamivel később, miután az Autobot és Álca csillaghajók elindultak, a Constructiconok elhagyták Kibertront egy csillaghajóval, hogy megkeressék vezérüket, Megatront. Omega Supreme üldözte őket „évmilliókig, galaxisokon keresztül”; végül a Constructiconok Megatronhoz csatlakoztak a Földön, és Omega Supreme is követte őket, még mindig bosszút keresve.

Legtöbbször ő szállította az Autobotokat a bolygók között, és ő volt az utolsó védelmi vonaluk. Miközben egy célgyakorlatra készült, Omega elvesztette a kapcsolatot Optimusszal, amikor Blaster egy koncert zenéjét kezdte sugározni az Autobot kommunikációs frekvenciákon. Amikor az Álcák találtak egy energiaforrást, amely sebezhetetlenné tette őket, megtámadták Omega Supreme-et. Fegyverei nem hatottak rájuk, és a titán elbukott. Később az Autobotok visszavághattak, amikor ők is megtalálták ezt a forrást, és használták, így előnyhöz jutva, ahogy az Álcák tartalékai kifogytak.

Miután Cosmos lezuhant a Titánon, Omega elvitte Perceptort és Jazzt egy mentőakcióra. Sajnos épp csak annyi energiája maradt, hogy landoljon, és egy halálos folyadékkal teli tó fölé magasodó szikla szélén maradt egyensúlyozva. Szerencsére a hold gazdag volt energonkristályokban, és Perceptor ezeket használta fel Omega újratöltésére. A kristálytelep robbanása miatt a sziget, amelyen voltak, elkezdett szétesni, ezért Omega Supreme űrhajó módjában mindenkit biztonságba szállított.

Omega Supreme ezután végre lehetőséget kapott a bosszúra, amikor a Constructiconok elkezdtek bányászni egy olyan aszteroidán, amelyen egy furcsa lény tojása volt. Omega a lényt magára hagyta, ami azzal fenyegetett, hogy felfalja San Franciscót. Azonban Optimusz meggyőzte Omegát, hogy vezesse vissza a lényt az aszteroidájára, amely fenntartaná. Omega elvesztette a bosszú lehetőségét, de teljesítette kötelességét.

Miután az energiaparazita Kremzeek kiütötte az Autobotok nagy részét, Omega Supreme elvitte a túlélőket Japánba, hogy megpróbálják felkutatni a lényt. Amikor megérkeztek, Kremzeek azonnal megtámadta őket, azonban az Autobotok emlékeztek arra, hogy Omega nem volt bevonva azzal a szigetelő anyaggal, amely megvédte őket. Omega a levegőbe emelkedett, de Kremzeek elérte őt, és gyorsan lezuhant a japán tengerpartra. Bumblebee megígérte, hogy amint lehet, megjavítják.

Az Autobotok Omega Supreme-et használták, hogy kövessék az Álcákat vissza Kibertronra, amikor Megatron a Vector Sigma segítségével új Álca harcosokat akart teremteni. Miután nem sikerült megakadályozniuk a Stunticonok létrehozását, az Autobotok létrehoztak egy új csapatot a fenyegetés ellensúlyozására, az Aerialbotokat. Amikor Omega Supreme elmenekült Kibertronról, a Centurion droidok fegyverei eltalálták, és miután biztonságosan elhelyezte az utasait a Földön, ő maga egy iszonyatos robbanás kíséretében megsemmisült.

Ratchet, Wheeljack és az idősebbik Witwicky, Omega Supreme elméjét a Bárka rendszeréhez csatlakoztatták, miközben azon dolgoztak, hogy újra összerakják a hatalmas Autobotot. Az arrogáns Aerialbotok, akik nem voltak lenyűgözve sem az Autobotoktól, sem az emberektől, akiket védtek, megtagadták, hogy segítsenek társaiknak legyőzni az Álcákat, míg vezetőjük, Silverbolt meg nem mutatta nekik, hogyan tudta Witwicky figyelmen kívül hagyni a fáradtságát, és folytatni Omega Supreme javítását csupán a barátja jóléte iránti aggodalomból. Röviddel ezután az Aerialbotok a kombiner módjukban Superionként vereség előtt álltak, amikor a Stunticonok egyesített formája, Menasor, megtámadta őket, ám ekkor a frissen megjavított Omega Supreme hirtelen megjelent, segítve legyőzni a kombinált ellenséget, és visszavonulásra kényszerítve az Álcákat.

Omega Supreme újabb útra vitte az Autobotokat és az Aerialbotokat Kibertronra, amikor furcsa energiakiáramlást észleltek a bolygóról. Az út annyi energiáját felemésztette, hogy nem vehetett részt a küldetésben. Miközben az Autobotok egy időgéppel foglalkoztak, amely visszaküldte az Aerialbotokat a múltba, az Álcák újraaktiváltak egy másik Guardian robotot. Miután az Aerialbotok visszatértek időutazásukból, Silverbolt átadott néhány energiacsomagot, amelyeket Kibertron Aranykorából hoztak, hogy feltöltsék Omega Supreme-et.

Unicron eljövetele után az űrszállítási feladatait Sky Lynx vette át, bár alkalmanként még mindig teljesített küldetéseket. Több Autobotot is elszállított Junkionra, hogy kivizsgálják a Junkionok furcsa viselkedését. Cyclonus, Scourge és a Sweeps lelőtték őt, társai pedig egy aszteroidára zuhantal. Miután megjavították, Omega gyorsan megfordította a csata menetét. Amikor megérkeztek Junkionra, Omega ismét megküzdött az Álcákkal. Galvatron ágyú üzemmódjából kapott lövéstől ugyan elesett, de gyorsan felépült, és tovább harcolt.

A Marvel G1 képregényeiben ezzel szemben Omega nem a Kibertron ősi védelmezőjeként mutatkozott be. Nem sokkal azután, hogy Grapple-t, aki egyike volt annak az öt Autobotnak akiknek az elmelenyomatát eltárolták a Kibertronról való elindulás előtt, szóval miután Grapple-t aktiválták a Földön, Optimusz titkos tervet szőtt az építész számára: Omega Supreme megépítését. Az Autobotok végső védelmi vonalaként tervezték, és Optimusz a Teremtő Mátrixa által adott neki életet. A kész Omegával az Autobotok végre elhagyhatták a bázist, hogy támadást indítsanak az Álcák ellen, amit Optimusz azonnal ki is használt. Miközben az Autobotok támadták az Álca főhadiszállást, Megatron, Omega Supreme születéséről mit sem sejtve, Skywarpot, Starscreamet, Thundercrackert, Frenzyt, Rumble-t, Buzzsaw-t és Laserbeaket magával vitte, hogy megtámadja a Bárkát, amelyről azt hitte, őrizetlen. Először Megatron alábecsülte az előtte álló tankot és rakétahajót, még akkor is, amikor a tank lézerágyújával egy lövésből megsemmisítette Skywarpot, de aztán Omega Supreme átalakult robot módba, és pillanatok alatt egyenként elpusztította őket megállás nélkül. Csak Laserbeak tudott megmenekülni, és ő is csak egy sebesült Megatronnal tért vissza az Álcákhoz.

Az első Galvatronnal való találkozás során az Autobotok nyíltan beszéltek arról, hogy Omega Supreme-t küldik az Álcák ellen. Ám valamilyen okból ezt végül sosem tették meg, annak ellenére, hogy okos ötlet lett volna, és tudták, hogy nagy csapást mérhetnének ezzel.

Bár Omega Supreme továbbra is védelmezte a Bárkát, nem tűnt olyan hatalmasnak, mint korábban. Hamarosan már befért a hajóba, ahol más Autobotokkal együtt figyelte, ahogy Ratchet megpróbálja megjavítani Optimuszt, aki egy csatában esett el. A fővezért javíthatatlannak nyilvánították, és Omega Supreme segített egy távirányító rendszert telepíteni a Bárka védelmi rendszereihez, hogy minden Autobot részt vehessen vezetőjük temetésén. A szertartás során Omega elhelyezte Optimusz testét végső nyughelyére, egy mentőkapszulából átalakított koporsóba, amelyet kilőttek az űrbe. Amikor az Autobotok visszatértek az Bárkába, észrevették, hogy a védelmi rendszerek nem kapcsolnak ki; távollétük alatt egy gonosz emberi lény hatolt be a bázisukra, és letiltotta az újonnan telepített távirányítót.

Ratchet, aki hátramaradt, legyőzte a betolakodót, és megígérte, hogy pár napon belül minden sérült Autobotot megjavít. A temetés arra ösztönözte Omegát, hogy még keményebben dolgozzon, nehogy cserbenhagyja Optimusz emlékét. Megvédte a Bárkát a COBRA terrorszervezet repülőinek és Dirge-nek a támadástól. Serpentor ezután felrobbantotta Dirge-t, hogy demonstrálja a COBRA békés szándékát az Autobotok felé, így Omega beszüntette a tüzet. Blaster és Omega szövetséget kötöttek a G.I. Joe-val és fegyverszünetet a Cobrával.

Omega ismét belépett a Bárkába, amikor a magas rangú Autobotok összegyűltek, hogy kijelöljék Optimusz utódját. Ő a bátorságot javasolta mint fontos tulajdonságot a jelöltjük számára. A vezérválasztást Trypticon támadása zavarta meg, az Álcák pedig hangfrekvenciás aknákkal szórták be az Bárka bejáratát, amely megbénította Omegát és a többi Autobotot, így Omega nem tudott szembeszállni az óriással. Szerencsére Grimlock és a többi Dinobot megmentette őket, és ez az esemény meggyőzte őt és a többi Autobotot arról, hogy Grimlockot támogassák új vezetőként. Később meggondolta magát, és azok közé tartozott, akik felkeresték a dezertált Blastert, hogy átvegye a vezetést. A vita rendezésére Omega Supreme afféle ceremóniamesterként járt el, amikor Blaster és Grimlock a Holdon készültek megküzdeni az Autobot vezetésért. Ekkorra Omega már kisebb lett, de amikor Ratbat Decepticonjai váratlanul megtámadták őket, úgy tűnt, újra nagyobb. Omega túlélte a csatát sértetlenül. Ám ebből is jól látszik, hogy Omega méretét mindig tetszés szerint változtatták az írók és a rajzolók.

Omega az Autobotokkal együtt az Északi-sarkra utazott, hogy kivizsgáljanak egy vészjelzést, amelyet Buster Witwicky küldött. Hamarosan két Álca sereg támadta meg őket, és Buzzsaw lézerágyúval támadt Omega Supreme-re. Később kiderült, hogy ez Starscream terve volt, hogy mindkét frakció figyelmét elvonja, miközben ő az Alapbázis erejét próbálta magába szívni. Ez sikerült is neki és mivel kvázi korlátlan erőre és hatalomra tett így szert, az Autobotoknak és az Álcáknak egyesíteni kellett az erejüket ellene. Így esett, hogy Omega Buenos Airesbe utazott egy csapat tagjaként, amelyet közösen vezetett Fortress Maximus és Soundwave. Amikor Fortress Maximus veszélybe került, Omega a segítségére sietett, azonban az Alapbázis erejétől megerősödött Starscream, emlékezve korábbi vereségére Omega kezétől, örömmel végezte ki őt.

Ratchetet gyötörte a gondolat, hogy képtelen megjavítani az összes Autobotot, akikre vigyáznia kellett, és ez odáig fajult, hogy a doktor rémálmokat kezdett látni arról, hogy Omega Supreme és más deaktivált Autobotok zombiként támadnak rá a kudarcai miatt. Ratchet rémálmai egy rövid időre valóra váltak, amikor egy csapat Álca szivárgott be a Bárkába, és átvették az irányítást a sérült Autobotok testei felett, hogy gyötörjék őt. Amikor ez nem törte meg teljesen Ratchetet, az Álcák felhagytak a tervükkel, és Omega Supreme ismét hossú időre kikapcsolt állapotba került.

Érdemes még megemlíteni az IDW képregények G1 kontinuitását. Omega Supreme itt, az Omega Őrszemek vezetője, egy rendkívül ősi Transformer volt, aki a Kibertroni Lovagok idejéből származott, a bolygó nagyrészt elfeledett múltjából. A Tizenhárom megalakulása után a bestiális Onyx Prime vezette a Kibertroniak terjeszkedését az univerzumban. Becsületből követve a Prime-ok akaratát, Omega vezetésével az Őrszemek először léptek kapcsolatba az Antilla bolygóval, ahol Onyx parancsára elpusztították a bolygót, és az antillaiakat a kihalás szélére sodorták. Válaszul az antillaiak megépítettek egy gépet, amely végül élettelen világukat Unicronná torzította, nagy megbánást és iszonyatot keltve Omegában.

Az első kibertroni polgárháború alatt Omega a felszín alatti Kristályváros őrzőjeként szolgált, az egyetlen Titánt védve, amely a város alapjai alatt aludt. Amikor a felszínen háború tört ki az alakváltók között, Omega nem avatkozott be, hanem hű maradt az őrzői feladatához. Végül egy Nova Prime nevű vezető vetett véget a háborúnak, és hamarosan felfedezte Kristályvárost és Omegát, miközben a béke és jólét visszaállításának lehetőségeit kutatta a bolygón. Omega támogatta Nova céljait, és segített a Kristályvárost a felszínre hozni, de nem teljesen bízott benne, és titokban tartotta a Metrotitan létezését.

 Ekkoriban Omega metafizikai szakértőként működött, és tanította is társait ezen a területen: Tailgate állítása szerint tanult tőle, és valószínűleg róla nevezték el az „Omega paradoxona” néven ismert gondolatkísérletet is (Omega’s Conundrum). Omega óvatossága jogosnak bizonyult, amikor Dai Atlas figyelmeztette őt, hogy Nova Prime és tudósa, Jhiaxus létrehozták a borzalmas kombinert, Monstructort – az első lépést abban a tervükben, hogy eltöröljék a szabad akaratot. Omega megtámadta a fenevadat, és harcolt vele, miközben Nova Prime és követői elindultak hódító küldetésükre az első Bárka fedélzetén. Végül Omega legyőzte Monstructort.

Nova Prime távozása és a Kristályváros elpusztulása után Omega Supreme átadta Metrotitan védelmének feladatát Dai Atlasnak, Monstructort pedig egy dimenzióközi börtönbe zárta. Visszavonult a távoli Grav-Haraan gleccserhez, hogy ott várja Nova-t, és megsemmisítse őt, ha visszatér. Millió évvel később Optimusz rátalált, és miután bebizonyította, hogy ő a a Mátrix birtokosa, elmondta neki, hogy Nova régen eltűnt az űrben. Megkönnyebbülve a hírtől, Omega beleegyezett, hogy kövesse az új Mátrix-hordozót vissza a civilizációba. Nehezen alkalmazkodott a társadalomhoz a hosszú magányos őrszolgálat után, és végül egy hasonló szerepben találta magát: csendben őrizte Optimusz lakosztályát. Amikor az Álcák megtámadták Iacont, Optimusz parancsba adta Omega Supreme-nak, hogy menjen harcba. Bár habozott szembeszállni más Kibertroniakkal, végül engedelmeskedett, mivel felismerte Optimusz nagyságra való képességét, és az Álcák hasonlóságát Nova Prime-hoz. Az Álcák megpróbálták megakadályozni, hogy csatlakozzon a csatához egy stratégiai bombázással, de Trailbreaker erőtere megmentette, és végül részt vett a harcban. A csata során legyőzte a Stunticonokat, megakadályozva őket abban, hogy beavatkozzanak Optimusz és Megatron összecsapásába.

A háború egy pontján Omega Supreme elhagyta Kibertront, és visszavonult egy speciálisan árnyékolt mesterséges aszteroidára a Muta-Gaath ködben. Létéről tudtak a Kibertroniak, és névlegesen az Autobotokhoz tartozott, de csak tanácsadói szerepben, harci cselekményekben nem vett részt. Amikor azonban Thunderwing végpusztulással fenyegette Kibertront, Omega csatlakozott az Autobotok és az Álcák szövetséges erőihez, hogy megállítsák őt, Optimusz, Megatron és Trypticon oldalán.

Ellentétben a korai Transformers figurák többségével, amelyek Takara Diaclone és Micro Change játékok alapján készültek, Omega Supreme eredeti formája a „Super Change Robo Mechabot-1” volt, amelyet a Toybox nevű cég gyártott. A Toybox valójában nem tervezte Omega Supreme-ot, hanem a tervezését, Sky Lynx-szel együtt, a Takara akkor rivalizáló Tomy cég megbízásából készítette el. Őt nem adták ki Japánban a Transformers márka alatt az eredeti, 1980-as évekbeli kiadás során. A Takara és Tomy 2006-os egyesülésének következtében az újonnan egyesült cég először tudta kiadni a figurát a Transformers márka alatt Japánban, az Encore vonal részeként.

Hasonlóan Shockwave-hez és a Transformers előtti megfelelőjéhez, az „Astro Magnum”-hoz, Omega Supreme/Mechabot-1 is számos engedélyezett változatban jelent meg különböző nemzetközi (az ő esetében csak európai) piacokon, párhuzamosan a Hasbro Transformers verziójával, egy furcsa átmeneti fázisban, amikor különböző cégek verziói hatással voltak egymásra. Összességében két fő színváltozat létezik: a Toybox Mechabot-1 színei és a Hasbro Omega Supreme színei. Ezeknek az engedélyezett kiadásoknak köszönhetően Omega Supreme nem jelent meg a Hasbro Transformers vonal részeként ezeken a piacokon.

Az Egyesült Királyságban egy Grandstand nevű cég kiadta a figurát eredeti „Mechabot-1” színeiben a Convertors vonal részeként, „Omegatron” néven. Németországban a GAMA nevű cég a figura eredeti „Mechabot-1” színeiben adta ki „Trans Robot” néven. Az összes csomagolási dizájn megegyezett a Toybox eredeti „Mechabot-1” verziójának csomagolásával (a felhasznált fényképekkel együtt), de a „Trans Robot” logó egyértelműen merített elemeket a Hasbro „Transformers” logójából. Ezen kívül a tank hosszú csövét durván levágták, és egy új radarantenna kiegészítővel helyettesítették, feltehetően azért, mert a német gyerekek abban az időben nem játszhattak háborús játékokkal.

Olaszországban a GiG a figurát Hasbro színeiben adta ki a Trasformer vonal részeként, „Megarobot” néven. A csomagolási dizájn közvetlenül a Hasbro Omega Supreme csomagolásán alapult, és ez volt az egyetlen GiG Trasformer kiadás, amely nem rendelkezett hivatalos Transformers jelzéssel.

Végül Franciaországban egy Orli Jouet nevű cég a figurát Hasbro színeiben adta ki a „Robotrack” nevű vonal részeként, „Mecabot” néven. Hasonlóan a GiG „Megarobot”-jához, a csomagolási dizájn közvetlenül a Hasbro Omega Supreme csomagolásán alapult; sőt, a játék valójában Olaszországban készült, valószínűleg a GiG-vel való együttműködés részeként, ráadásul a figura hivatalos tévés reklámja valójában a Hasbro Omega Supreme reklámjának felvételeit használta!

Bob Budiansky 2010-es BotConon tett megjegyzései szerint Omega Supreme eredetileg Fortress Maximus névre lett volna keresztelve. Az ok, amiért a név megváltozott, bizonytalan, de mivel később az Autobot City név alatt használták a Transformers film Marvel-adaptációjában, úgy tűnik, valaki nagyon akarta ezt a nevet használni.

A rajzfilmben Omega Supreme képes fellőni rakétáját az űrbe, miközben a maradék részei a kilövőállomásán maradnak, majd teljesen átalakul robot üzemmódba, annak ellenére, hogy a testének többsége akár fényévekre van. Valóban, néha a bázis üzemmódja érthetetlen módon várja rakéta üzemmódját az úti céljánál, ami azt a spekulációt szülte, hogy Omega (bár nem valószínű) rendelkezik duplikált testrészekkel más bolygókon, „a biztonság kedvéért”. Egyes rajongói teóriák szerint ilyen esetekben Omega nem-rakéta részei valójában méretváltoztató technológiát használnak, hogy összemegy, és rakományként utazik a rakéta üzemmódban, amelyeket aztán kibocsátanak és megnagyobbítanak leszállás előtt. Egy másik elmélet az, hogy a bázis a szubtérbe kerül, ahogy azt egyesek hiszik Optimusz utánfutójával kapcsolatban is. Bármi is az igazság, segít, hogy nyugodtan alhass...

2015-ben a Hasbro egy közvélemény-kutatást indított a Facebook oldalán arról, hogy a rajongók közül Scorponok, Trypticon és Omega Supreme közül kit szeretnének a következő Titan Class figuraként a Generations játékcsaládban a Thrilling 30 Metroplex után. Trypticon nyert, és játékfigurát kapott a Titans Return sorozatban, de Omega is végül új játékot kapott a War for Cybertron: Siege-ban, amely most újra előrendelhetővé vált, így akik korábban lemaradtak róla, most bepótolhatják, és egy igazán fantasztikus karakterrel bővülhet a gyűjteményük.

Ben voltam, sziasztok!

Gyerekkoromban imádtam a Knight Rider sorozatot. Ahogy KITT átsuhant a képernyőn, árkokat ugrott át, falakat zúzott szét vagy SPM fokozatba kapcsolt, az kibaszott menő volt. Szinte legyőzhetetlennek tűnt. Ám akkor eljött Góliát, a benga nagy fekete kamion, aki összeszecskázta, mint óvodás a taknyos galacsint. Onnantól a fekete kamion tomboló képe beleégett gyermeki retinámba, hogy aztán utat engedjen a teljes tébolynak, amikor a Transformers képregényekben és rajzfilmsorozatban megláttam Motormastert, aki földi jármű alakját tekintve... egy kurva nagy fekete kamion. Motormaster az Álcák stunticon alcsoportjának vezére nemcsak felelevenítette a Knight Rider sorozat iránti szeretetem, de személyében egy olyan karaktert is sikerült létrehozni, aki sikeresen szembe tudott szállni Optimusszal az utakon. A stunticon csapat többi tagjával kombinálódva Menasorként pedig az egyik kedvenc óriásrobotom lett.

Menasor egyetlen céllal készült, mégpedig hogy az Álcák végső megoldása legyen az Autobotok ellen, akikkel szemben addig sikertelenül próbálták felvenni a versenyt az utakon. Ugyebár az Álcák a Földön főleg repülők, kommunikációs eszközök és Joli néni vibrátorának alakjában jelentek meg addig, és az utakat amolyan jó Mad Maxesen az Autobotok uralták. Menasor és a stunticonok a tökéletes fegyver lettek... volna. Ha a tervezésbe nem csúszik bele egy kis baki, ugyanis az elméje úgy lett kialakítva, hogy összeolvadjon az öt stunticon pszichéjével, akik alkotják a testét. Sajnos a négy végtag komponens nagy mértékű ellenszenvet táplál Motormaster felé, valamint az extrém különbségek az attitűdökben, ami azt eredményezik, hogy kevésbé csapatként, inkább egymást túlszárnyalni vágyó pusztító versenytársakként működnek, és persze ott van az az apró részlet, hogy mindannyian pszichopaták, ami egy primitív pszichológiai szakadékot teremtett és Menasort egy kiszámíthatatlan, ellentmondásos impulzusok tömegévé tette.

Menasor rendkívül erős, simán a leghatalmasabb Álca hadúr lehetne, ám mentálisan instabil, és hajlamos heves dühkitörésekre, amikor mindenkit támad, aki a hatósugarába kerül. Menasor nem egy egyszerű célra irányítható fegyver, hanem egy dühöngő szörnyeteg, amit kiengednek a csatatérre, majd minél távolabb igyekeznek kerülni tőle.

Menasor az öt Stunticon kombinálódott alakja:

Motormaster (törzs)

Dead End (bal kar)

Wildrider (bal láb)

Drag Strip (jobb kar)

Breakdown (jobb láb)

Néhány alternatív történetben vagy képregényciklusban Offroad helyettesíti Wildridert a csapatban, és néha egy Blackjack névű álca is feltűnik és hatodik alkotóelemként szolgál, amely a kombináló test mellkas pajzsát képezi.

A csapatot maga Megatron teremtette, hogy végre legyen ütőkártyája az utakon harcoló Autobotok ellen. A sztori szerint a Stunticonok saját jogon is erősek voltak, de az Álca vezér titkos képességgel is felszerelte őket: ők voltak a második kombinált csapat, a Szerkesztettek (Devastator) után akik képesek voltak összeolvadni a hatalmas Menasorrá. Megatron arra utasította a Stunticonokat, hogy bemutassák összeállt formájukat az Autobotok új csapatával, az Aerialbotokkal szembeni harcban, de Optimusz előre megjósolta Menasor létezését és képességet adott az Aerialbotoknak, hogy összeolvadjanak a szintén kombiner Superionba. Menasor gyorsan átvette az irányítást a két óriás között kibontakozó harcban, dühös támadásai visszaverték az Autobot kombinált csapatot és egy földcsuszamlás alá szorították. Éppen amikor Menasor támadásra készült, hogy egy gyár kéményre szúrja ellenfelét, Omega Supreme megjelent és megakadályozta a Stunticon végső támadását. Omega kiszabadította a Superiont, és a két Autobot legyőzte Menasort, kényszerítve őt a visszavonulásra.

Amikor az Autobotok megszerezték a Pearl of Bahoudin nevű időjárás manipuláló eszközt, Megatron arra használta a Stunticonokat, hogy Menasorban egyesülve visszaszerezzék a készüléket. Az erőszakos erőfeszítései azonban több kárt okoztak, mint hasznot, mivel a Pearl kiesett Űrdongó kezéből, és saját örvényébe került. Megatron elhagyta a csatateret, hátrahagyva Menasort akit az Autobotok egy közös támadássorozattal megpróbálták eltemetni egy hasadékba, de a hatalmas ereje lehetővé tette számára, hogy könnyedén kiszabaduljon, és az Autobotokat sarokba szorítva folytatta támadását. Az Autobotok végzetes pillanata előtt a bajnok autóversenyző, Auggie Cahnay, egy speciálisan tervezett autójával átugrott egy szikláról, és teljes sebességgel Menasor arcába hajtotta. Még Menasor sem tudta lerázni magáról ezt a frontális támadást, és a központi irányítórendszerét ért sokkhatás miatt összeomlott.

Menasort aztán nagy nehezen összekalapálták és újra bevetésre került, amikor az Álcák egy fegyvertesztelés során a Szabadság-szobrot célozták meg Villámbogár nevű romboló szerkezettel. Az Autobotok persze megvédték a szobrot, és mielőtt Menasor tüzet nyithatott volna a Villámbogárral, a légirobotok támadása arra kényszerítette őt, hogy elejtse a fegyvert. Repülő ellenségei összeolvadtak Superionná, és a két óriás megküzdött a fegyver felett, mígnem végül Superion győzedelmeskedett, olyan erősen oldalba taszítva Menasort, hogy az szétesett a komponens Stunticonokra, lehetővé téve a légirobot kombinációnak a Villámbogár megsemmisítését. A rajzfilm sorozatban látott eredet igazán látványosra sikeredett de a képregényes változat sem maradt el izgalmakban mellette.

Itt Menasor először Buster Witwicky álmaiban jelent meg, amikor azt vizionálta, ahogy az Álca kombinált megtámadja a Superiont, amíg az Autobot figyelmét a Sokkoló elleni harc vonta el, majd egy földcsuszamlás alá temeti. Hamar rájött, hogy ezek az álmok valójában a jövő látomásai voltak, amiket Buster kapott a teremtés mátrixtól, amely ideiglenesen az agyába volt kódolva. Az Autobotok és a Álcák megtalálták a módját, hogy betekintsenek a gondolataiba. Ebben az álom-látomásban látták, ahogy a Stunticonok létrehozzák a Menasort, hogy harcba szálljanak a Protectobotokkal (a Defensor autobot kombinert alkotó tagokkal), akik embereket próbáltak menteni a Pullen erőműnél. Menasor fizikailag alulmaradt a Protectobotok kombinált formája, a Defensor ellen, de hamar megérkezett a segítség Bruticus személyében. Míg a Defensor és a Bruticus küzdöttek egymással, Superion megérkezett, hogy szembe szálljon a Menasorral. Sajnos a Stunticon kombinált személyiségproblémái hátráltatták őt, Dead End pedig nem értett egyet a parancsokkal, ezért túl későn lőtte ki a fegyvereit, hogy eltalálja Superiont, és véletlenül Bruticust sebezte meg. Menasor megpróbált elmenekülni, de Superion megakadályozta a menekülését azzal, hogy megnyitotta a földet alatta a stresszrepeszágyújával (nem vicc, ez a stukker neve).

Aláírom, Menasor a személyiségzavarai miatt nem éppen a legütőképesebb Álca a harctéren, de nekem pont emiatt a szélsőség miatt az egyik kedvencem.

Én Ben voltam, sziasztok!

Világszerte rengeteg sci-fi rajongó van, aki számára a USS Enterprise, vagy a Millenium Falcon mellett legalább annyira fontos az Ark, vagyis a Bárka, amely annak az Autobot űrhajónak a neve, amely sok univerzumban eredetileg az Autobot és Álca seregeket szállította a Földre. Az Bárka egy Vanguard-osztályú mélyűri elfogó. Öt fedélzettel rendelkezik, és teljes legénysége 300 Transformerből áll (bár szükség esetén néhányan is képesek vezetni). A környezete teljesen automatizált és önellátó. A hajtóművei között 4 Hyperfuel Intake Accelerator található. Bármit is jelentsen ez, de baromi jól hangzik. A fegyverzete 16 részecske ágyúból (bal oldalon), 16 lézersugárvetőből (jobb oldalon), egy elsődleges csillagtér rakétavetőből, valamint egy Overshock hangágyúból áll.

A Marvel képregények lapjain a Bárka „az utolsó a nagy Bárkák közül”, és a Raiders of the Last Ark-ban (kis Indiana Jones felhang) úgy említik, mint Kibertron történelmének legerősebb csillaghajóját, és irányítása óriási taktikai előnyt jelentett. A Bárkát azért indították útnak, hogy utat törjön az aszteroidaövön át a bolygóját menteni szándékozó alalváltóm számára. Miután ez megtörtént, és az erőforrásai kimerültek, az Álcák megtámadták és megszállták a hajót. Optimusz, hogy végleg megszüntesse Megatron fenyegetését, szándékosan a Föld felé irányította a hajót, amely végül a Föld egyik vulkánjába, a Mount St. Hilary-ba csapódott, nem messze attól a helytől, ami később Portland, Oregon lesz.

A baleset után a hajó néhány rendszere még működött, és amikor észlelte, hogy az Álca Shockwave megérkezett a Földre, öt Autobot tagját a legénységnek életre keltette, és Dinobotokká építette őket át. Amikor ezek a harcosok eltűntek, miközben Shockwave elpusztításával próbálkoztak, a Bárka leállította magát. A képregényekben sosem magyarázzák meg, miért alakította át a Bárka pont a Dinobotokat a domináns organikus életformák alapján, amikor 1984-ben csak a gépi életet volt képes átalakítani.

Négy millió évvel később a Mount St. Hilary kitört, és ez életre keltette a Bárkát. A hajó nem tudta megkülönböztetni az Autobotokat az Álcáktól, és nem érzékelte az organikus életet sem (nyilvánvalóan további meghibásodásokat szenvedett a Dinobotok létrehozása óta), így mindkét fél harcosait életre keltette, és olyan gépekké alakította őket, amiket a bolygó domináns életformáinak hitt. A Bárka lett az Autobotok fő bázisa a Földön.

A hajó később újabb öt Transformer testet épített, amelyekbe Wheeljack öt Autobot harcos elméjét telepítette, melyeket még Cybertron elhagyása előtt kristályokban tároltak. Amikor Grimlock először lett az Autobotok vezetője, megjavította a hajót és visszatért vele az űrbe. Amikor a Mátrix végül Thunderwing kezébe került, de az gonosszá vált és irányítani kezdte Thunderwinget, az Álca hozzáférést kapott a Bárkához is a Grimlock keresőcsapatától ellopott űrsiklón keresztül. A fedélzetre érve a korrumpált Mátrix az Autobotokkal harcolt Thunderwing testén keresztül, aki mindenkit legyőzött, mígnem Nightbeat egy szigonnyal eltalálta a siklót, és kinyitotta a rakodóajtókat. A sikló, Thunderwing és a Mátrix végül az űr sötétjében eltűnt.

A Bárka egy ideig a Föld közelében maradt, amíg Primus az összes Transzformert vissza teleportálta Kibertronra, hogy szembenézzenek Unicronnal. Később a Dinobotok megtalálták, és visszarepítették Kibertronra, hogy harcba szálljanak ők is Unicron ellen. Grimlock ekkor úgy döntött, hogy nekivezeti a hajót Unicronnak. Az ütközés után a Bárkát elhagyták, és az a bolygó felszínére zuhant. Ezután Shockwave és Starscream találtak rá, és megjavították. Földre vitték, hogy meghódítsák a bolygót vele, de tervüket Galvatron, Megatron és Ratchet akadályozták meg, amikor összecsaptak a hajón. A harc következtében a hajó ismét lezuhant, ezúttal a kanadai vadonban.

Az Bárka eredeti legénysége a képregényekben az 1984-es összes Autobotot tartalmazta, a Dinobotokat, Red Alertet (az Egyesült Királyságban), valamint a legtöbb 1985-ös Autobot autó mentális lenyomatát, és Toastert.

A legénysége a következőkből állt:

- Optimus Prime

- Autobot autók: Bluestreak, Hound, Ironhide, Jazz, Mirage, Prowl, Ratchet, Sideswipe, Sunstreaker, Trailbreaker, Wheeljack

Autobot mini járművek: Brawn, Bumblebee, Cliffjumper, Gears, Huffer, Windcharger

Dinobotok: Grimlock, Slag, Sludge, Snarl, Swoop

A Generation 2 alatt a Bárkát később Megatron találta meg és javította meg, és megpróbálta visszavinni Kibertronra, hogy meghódítsa a bolygót vele. Ezt Fortress Maximus és Spike Witwicky akadályozták meg, akik feláldozták magukat egy antianyag-robbanás előidézésekor, amely végül megsemmisítette a hatalmas hajót.

A Regeneration One történetében, amely kvázi közvetlen folytatása, kiegészítője a Marvel G1 képregényeknek, a Bárka ekkor még nem pusztult el. A Nulltér birodalmában valaki tanúja volt annak, hogy a Bárka először a Földre zuhant a bolygó őskorában, majd másodszor a 20. században. A második zuhanás során Galvatron kirepült a hajóból, és a Yukoni jégbe temetkezett, ahol sztáziszárba került Fortress Maximus elleni harcát követően. A becsapódás után Shockwave összekapcsolta magát a Bárka rendszereivel, hogy megmentse szikráját.

Két évvel a második zuhanás után Spike és Fortress Maximus őrizték a Bárkát, amíg Spike 1994-ben fel nem adta az egészet, hogy normális életet élhessen. Nem sokkal később valaki, aki vagy nagyon kapzsi volt, vagy nagyon unatkozott (vagy mindkettő), bejutott a Bárlába. Bár az események részletei homályosak, annyi biztos, hogy sikerült újraaktiválnia Megatront. Megatron az Bárkát használta fő bázisként, hogy felhívja Optimusz figyelmét. Kihasználva mentális kapcsolatát Ratchettel, Megatron újra indította a hajót, átprogramozta a hajó mesterséges intelligenciáját, Aunty-t, és feltámasztotta az Alapbázis-incidens áldozatait, hogy lobotomizált zombiként szolgálják őt. A Bárka segítségével Megatron elpusztította a Földet, sivatagos pusztasággá változtatva a bolygót.

Kup a Bárka Földön hagyását a Nagy Háború egyik lezáratlan szálának tekintette, és egy Wreckers csapatot vezetett a Földre, hogy rendezze ezt az ügyet. Amikor megérkeztek a pusztulás sújtotta Föld fölé, Megatron kihasználta döbbenetüket, és lelőtte őket. Amikor a Wreckers csapata találkozott Spike-kal, aki ekkor már Circuit Smasher néven volt ismert, az emberi szövetséges tájékoztatta őket arról, hogy az Autobotok Bárka elhagyása tette lehetővé, hogy Megatron poklot szabadítson a Földre. Leadfoot azonban kételkedett a történetben, mivel Megatron taktikai képességei ellenére nem rendelkezett elegendő mérnöki és orvosi tudással ahhoz, hogy újraindítsa és átprogramozza a Bárkát, valamint feltámassza a holttesteket. Blackrock, az Autobotok egy nagyon régi emberi szövetségese, kb a Transformers univerzum Tony Starkja, a Bárka rendszereit nevezte meg Megatron hatalmának okaként, mivel azok ellen álltak minden emberi beavatkozásnak. Amikor Megatron csapdába csalta a Wreckereket Washington, D.C.-ben, Springer úgy gondolta, hogy a Bárka viszonylag őrizetlen lesz, és így támadható.

Roadbuster parancsnoksága alatt egy emberi és Wrecker-egység készült megtámadni a hajót, bár Circuit Smasher ragaszkodott hozzá, hogy a Bárkát el kell pusztítani, nem pedig az Autobotoknak megszerezni, hogy visszatérjenek vele Kibertronra. Amikor a harcosok elérték a bejáratot, a hajó védelmező egységeket küldött ki. Ezek nem tekintették Circuit Smasher-t fenyegetésnek, így be tudott jutni a hajóba, ahol sikerült túlterhelnie Aunty-t, megakadályozva, hogy Megatron parancsát teljesítve nukleáris támadással semmisítse meg a Földet.

Bár Starscream lobotómián esett át, sikerült visszanyernie a teste feletti irányítást, éppen azelőtt, hogy egy orbitális bombázás elpusztította volna társait. Elindult a Bárka felé, miközben Sunstreaker és Roadbuster a peremvidéket vizsgálták, de aggodalmukat fejezték ki a létszámhiányuk miatt, ami lehetővé tette, hogy valaki észrevétlenül bejusson. Starscream meg is tette ezt, és Galvatron észrevette őt. Galvatron nekivágta korábbi helyettesét a falnak, és követelte, hogy mondja el, miért tért vissza a Bárkához. Starscream, aki nem tudott beszélni, Shockwave-hez vezette őt. Galvatron rájött, hogy a Bárka még mindig képes repülni, ezért elindította a hajót. Mindeközben kiderült, hogy az egész egy bonyolult terv volt Shockwave részéről, aki eltávolította Starscream néhány idegi gátlóját, hogy a Seeker eljöjjön hozzá, és pilótaként vezesse a Bárkát. Shockwave annyira összefonódott a csatahajóval, hogy már önmagát azonosította vele.

Optimusz úgy döntött, hogy a Földön marad, és a Bárka megsemmisítésére indult. Éppen időben érkezett, hogy lássa, ahogy az felszáll, és a hídon megpillantotta Galvatront, akit Megatronnak vélt. Optimusz kapcsolatba lépett Ultra Magnusszal, hogy figyelmeztesse őt a hajó közeledésére Kibertron felé. Útközben Galvatron azon tűnődött, hogy ebben az idővonalban vajon végre ő fogja uralni a bolygót? Amikor a Bárka Kibertron pályájára érkezett, Starscream és Shockwave lázadást szítottak, hogy eltávolítsák Galvatront a hajóról. Megpróbálták megölni őt az aszteroida-lézerekkel, amelyek egykor megmentették Kibertront, de kénytelenek voltak abbahagyni, mert fennállt a veszély, hogy a hajót észlelik a planéta orbitális védelmi rendszerei. A két Álca hamarosan így felhagyott ezen tervével, és visszatértek Kibertronra, hogy megtámadják Bludgeon urodalmát, ezzel megadva neki a végső csapást.

Ezután a Bárkát egy közeli aszteroidaövbe vitték, hogy regenerálódjanak, de Shockwave ragaszkodott hozzá, hogy Starscream vigye a hajót máshova, mielőtt az Autobotok észreveszik őket. Mielőtt Starscream bármit tehetett volna, az Alapbázis maradványa feléledt benne, amikor érzékelte Jhiaxust. Az Alapbázis megszállta Starscreamet és teljes irányítást vett át a Bárka felett, hogy szembe szálljon Jhiaxussal, miközben expozíciót biztosított Shockwave-nek. Kis megjegyzés azoknak akik nem tudnák, az Alapbázis vagy Underbase egy hatalmas energiaalapú programcsomag, amelyet egykor Optimusz lőtt ki magasabb jó érdekében Kibertronról. Az Alapbázis egy szinte végtelen energiaforrást biztosít annak aki megkaparintja, de ezen erő egy kis morzsája is elegendő ahhoz, hogy a leghatalmasabb alakváltót is feleméssze. Starscream egykor megmártózott ebben az energiában és iszonyatos mészárlást végzett a Földön, mire sikerült megfékezni.

Visszatérve, az Alapbázis vezette a Bárkát egyenesen Jhiaxus flottája felé, egyszerűen elterelve a katonák figyelmét, mielőtt leszállította a hajót, és elkülönítette Shockwave-et tőle. Az Alapbázis és Shockwave elhagyták a Bárkát, hogy megtámadják a Hub Networköt. Annak ellenére, hogy elszakadt a hajótól, Shockwave képes volt távoli irányítást gyakorolni fölötte, és azzal megszakított több bolygó közötti kapcsolatot. Miután elnyelte Jhiaxust, az Alapbázis elhagyta Starscreamet, hogy meghaljon a Hub összeomlásában, mielőtt Shockwave meglepő módon megmentette őt, és visszavitte a Bárkához.

A két Álca visszaindult Kibertron felé, de rájöttek, hogy a bolygót a Sötét Mátrix entitás vette át, és a lakosságot árnyék-piócákká alakította. Shockwave a Bárka fényét használta fel, hogy elvonja a piócák figyelmét, míg Starscream kimentette a társukat, Ravage-t.

A Transformers ’84 című képregényfolyamban, amely a G1 bizonyos aspektusait hozta új megvilágításba, kiderült, hogy bár állítólag a cél az volt, hogy egy közeli aszteroidaövet tisztítsanak meg, a Project: Ark valójában Optimusz egy mesteri csapdája volt, amellyel megpróbálta eltávolítani Megatront Kibertronról. A fővezér abban reménykedett, hogy ha az Bárka fedélzetén lesznek a legjobb Autobotok, az Álcák felső vezetése személyesen fog támadni, ekkor Optimusz egy idegen világra vezetné a hajót. Megatron eltávolítása esélyt adott volna a Kibertronon maradt Autobotoknak az Álca hadsereg maradványai ellen. Optimusz az indulás előtt elrendelte az Autobot Punchnak, aki Counterpunch néven beépült az Álcák soraiba, hogy bármi áron biztosítsa, hogy a hajó soha ne legyen megtalálható.

A Bárka fedélzetén volt egy elmebank, amely több más Autobot másolt engramjait tárolta: Grapple, Skids, Hoist, Smokescreen, és Skids. Emellett egy szikratároló modul tartotta életben az életenergiájukat mágneses blokkokban. Közvetlenül az indulás előtt Ratchet letöltötte az öt Dynobot elméjét a bankba, és a szikráikat hozzáadta a tárolórendszerhez. Amikor Megatron erői megtámadták a Bárkát, Optimusz végrehajtotta az öngyilkos manővert, és mind az Autobotokat, mind a támadó Álcákat a Földre zuhanásra ítélte, ami mindannyiukat offline állapotba juttatta.

A Bárka lezuhanása után az AUNTIE nevű szuperszámítógép működőképes maradt, de súlyosan megsérült. Röviddel a lezuhanás után a hálózat érzékelte Shockwave érkezését, és újraaktiválta az öt Dynobotot immár Dinobotként, dinoszaurusz alternatív módokkal, hogy felvegyék a harcot vele. AUNTIE azonban nem tudott különbséget tenni barát és ellenség között, és amikor egy őrjöngő Grimlock visszatért a Bárkához, AUNTIE öt másolt engramot töltött le szikra nélküli testekbe, létrehozva az érzelem nélküli harcosokat, akik ezután az Álca repülőraj Coneheadekkel csaptak össze. Amikor Grimlock képes volt megsemmisíteni a hajó őrző droidjainak arzenálját, AUNTIE válaszul Megatront hozta vissza az életbe.

Látva, hogy vezérük mások irányítása alatt áll, a Coneheadek elmenekültek, míg Grimlock visszabotorkált a Bárkába, és letiltotta AUNTIE-t. A Coneheadek visszatértek a Nemesishez, és segítséget kértek Straxustól, aki beleegyezett, hogy kimenti őket, ha elfelejtik a Bárka helyét és támogatják őt, mint új Álca vezért. Ezt az ajánlatot a Coneheadek készségesen elfogadták.

Négy millió évvel később, 1017-ben, az Autobot felderítő hajó, a Mantlo, egy nyomra bukkant a Bárka felől. Hat másik csillagrendszeren keresztülhaladva a Mantlo végül megérkezett a Földre. Legénysége, Fastlane és Cloudraker, nem tudták, hogy Wingspan Álcái követték őket. Amikor az Álca hajó érzékelte a Bárkát, Counterpunch gyorsan kivégezte Wingspant, és bosszúra sarkallta az Álcákat, hogy támadják meg Autobot társait. A csata Autobot győzelemmel zárult, de Cloudraker súlyosan megsebesült, így Fastlane visszavitte őt a Mantlora orvosi ellátásra. Optimusz utolsó parancsának engedelmeskedve Counterpunch vonakodva lőtt a hajó pilótafülkéjére, megsemmisítvd azt, megakadályozva, hogy Autobot társai megtalálják a Bárkát.

A Transformers G1 rajzfilmben szereplő Autobot hajót soha nem nevezték meg hivatalosan. A rajongók azonban általában Bárkának hívják, kölcsönözve a nevet a képregénybeli megfelelőjétől. Megjelenésében a hajó inkább egy lekerekített, ovális alakot mutat, és aranysárga színű. A fő számítógépe a Teletraan I nevet viseli. Más, a Bárkával gyakorlatilag megegyező hajók is láthatók a rajzfilmben, amelyek menekülteket szállítanak el a Kibertronról egy történelmi felvételen. Feltételezhető, hogy az ismert Autobot kolóniák, például Paradron telepesei is ezek közé tartoztak.

A Bárkát itt Optimusz parancsnoksága alatt indították el üzemanyag keresésére, de két ütköző aszteroida akadályozta útját. Ezután a Nemesis nevű Álca hajó támadásba lendült, és a Megatron vezette erők beszálltak a hajóba. Az irányítást vesztett Bárka a Földre zuhant, ahol egy vulkánnak ütközött. A pontos helyszín ismeretlen, de nagyon hasonlít az amerikai délnyugatra. Ott pihent, amíg négy millió évvel később egy vulkánkitörés újra aktiválta a hajót és annak utasait.

Én Ben voltam, sziasztok!

„Keress. Ölj. Tisztíts. ” – A D.J.D. jelmondata

A Decepticon Justice Division, avagy az Álca Igazságügyi Divízió (DJD) egy olyan részlege az Álca hadseregnek, amely az igazságszolgáltatással foglalkozik. Ezt persze nem a szó legnemesebb vonatkozásában kell érteni. Ők ugyanis olyan dezertáló és bujkáló Álcák felkutatásával és változatos módokon történő kivégzésével foglalkoznak, akik ellenszegültek Megatron parancsainak, vagy letértek az „útról”. A DJD tevékenységénék hatékonyságát jelöletlen sírok ezrei, tízezrei bizonyítják, feltéve, hogy az áldozatból maradt annyi, ami elegendő egy temetéséhez.

Ha az Álca vagy és a Megatroni-propaganda árulója, esetleg dezertőr, netán transzgresszor, akkor haver megszívtad az olajoskannát, mert jó eséllyel rákerültél a Listára, amelyen azoknak a nevei állnak, akik megkérdőjelezték Megatron uralmát. A nagy hadúr pedig akaratának végrehajtásához megtalálta a legalkalmasabb alakváltókat. Ha a pletykáknak hihetünk, mindig megtalálják a zsákmányt, és a lehető legpiszkosabb módon kivégzik őket, hogy példát statuáljanak rajtuk keresztül. Számos alakváltó a DJD tagjai közül élő kínzóeszköz, vagyis a borzalmas fájdalom eszközeivé képesek átalakulni. Oly félelmetes a hírnevük, hogy sok Álca előnyben részesíti a öngyilkosságot, mintsem a DJD megtalálja őket helyett... ám sajnos sok Álca csak akkor tudja meg, hogy a Listán voltak, amikor a végrehajtó alakulat megérkezik. Nyilvánvalóan ezért rendkívül népszerűtlenek az alakváltók körében, sokan csak azt csodálják, hogy milyen alacsony szintű szabálysértés is feljuttat az átkozott Listára.

A csoport tagjainak összetétele az évek során sikat változott, de az öt alapvető tag mindig ugyanazokat a kódneveket használja: az első öt kibertroni város nevét, amelyek elsőként estek el az Álcák előtt. Ha egy tag meghal, egy másik Álcát választanak ki, hogy átvegye a helyét és a nevét. Csak a csoport vezetője, Tarn, ismert úgy, hogy a csoportban a kezdetektől részt vett. Mellette gyakran felbukkanó tagok még Helex, Kaon, Tesarus, 113-as Ügynök (korábban „Vos”, most „A Háziállat”), Vos és Nickel.

Bár elsősorban a lázadó Decepticonok megölésével foglalkoznak, imádnak Autobotokat is ölni. Ennek ellenére szigorú utasításokat kaptak, hogy semleges kibertroniakkal ne szálljanak szembe. Mivel mind Megatronnak, mind Tarnak van hajlama a színházias előadásmódra, a csoport szigorú forgatókönyvet követett műveleteik során, először erejüket fitogtatva űzni kezdik az áldozataikat, akit csak akkor ölnek meg, amikor a nyomorult a rettegéstől már rimánkodik a halálért. A D.J.D. belső struktúrája azonban nagyon bürokratikus volt, Tarn folyamatosan teljesítményfelülvizsgálatoknak, egészségügyi és biztonsági ellenőrzéseknek vetette alá álcáit, és rendszeres imaórát rendelt el Megatron szobrainál!

Nem csoda hát, hogy amikor Megatron az IDW képregenyeinek történetfolyamán egy időben autobot lett (igen, ilyen is volt), Tarn hite megrendült vezérében, és önkezével készült kioltani saját életét. Mielőtt azonban túladagolta volna magát a mérgező nukleonnal, ráeszmélt egy sokkal jobb lehetőségre. A Tarn találkozót szervezett a hűtlen Deathsaurus-szal, nem azért, hogy megölelje őt, hanem hogy szövetkezzen vele. Cserébe ő és minden katonája törölve lennének A Listáról. Némi kezdeti súrlódás után Deathsaurus beleegyezett az együttműködésbe. Miután a DJD-t Deathsaurus seregének hozzáadásával megerősítették, Tarn kijelentette új céljukat: megölni a hűtlen Megatront és minden társát a Lost Light fedélzetén. Megatron megátkozta a DJD-t, amiért elrontották az esélyét a megtisztulásra, majd aktivált egy antianyag bombát a harc közben, amely széttépte őket. A Decepticon Justice Division így elenyészett. A Nagy Háború alatt a DJD az Iaconban található Mandala épületében működött Soundwave felügyelete alatt. A háború vége után három évszázaddal Kaon és Tesarus szobrai még mindig ott álltak a Mandala folyosóin, emlékezve tetteikre.

A DJD vezetője, Tarn, egy beteg fasz. Kultúrával öl meg... és erőszakkal is. Tarn egy szókimondó Álca. Semmi sem ad neki nagyobb örömet, mint gyönyörű zenét játszani, miközben lírai idézeteket mormol Megatron filozófiai műveiből. Általában akkor hódol ezeknek a örömöknek, amikor éppen speciálisan modulált hangfeldolgozóját használja, hogy a DJD legújabb vétkesének szikráját öngyilkosságra késztesse. Tarn megtestesíti a csapat mentalitását. Elkötelezett a Megatron ügye iránt, sőt annyira, hogy az Álca jelvényt a saját arclemezére heggesztette. Nincs olyan hűtlen, vagy gyáva, aki el tudna menekülni előle.

Megjelenése ellenére Tarn tele van ellentmondásokkal. Magát a DJD központi oszlopának tartva, éppen olyan brutálisan erőszakos tud lenni, mint bármelyik másik Álca, de bürokrataként látja magát, csapatát pedig adminisztrátoroknak a hivatali gépezetben. Úgy véli, tettei teljesen indokoltak, mégis gondolatai néha állandó önmegtagadás állandó áralmlását képezik. Keményen dolgozik, hogy szigorú, de igazságos csapatit vezessen, és nem veti meg az elfogulatlan, rászoruló kóborok befogadását sem. Másrészről az összes gondolata a kifinomultságról és kontrollról szól, Tarn könnyedén át tud változni az életveszélyes agressziótól a legkisebb provokáció hatására. A függőségei miatt már évekkel ezelőtt kiégett az eredeti átalakító fogaskereke, és a erőnlétnövelő Nuke-ra való támaszkodása vezethet ahhoz, hogy elveszti önmagát a erőszak iránti vágyában. És kétségtelen, hogy bármennyire is próbálja magát meggyőzni a ellenkezőjéről, Tarn egy igazi szociopata gyilkos. Végül az, hogy Tarn egy szörnyeteg-e vagy sem, lényegtelen. Az Álca ügy iránti teljes elkötelezettsége azt jelenti, hogy gondoskodni fog arról, hogy mindenkit, aki elgondolkodna nemes céljainak elhagyásáról, átjárjon a Megatron iránti félelem.

Erdetei nevén Damus egy kivételesen erős képességgel rendelkezik. Pusztán az érintésével működésképtelenné teheti a nem érző gépeket, ám ez minden alkalommal fájdalmat okoz neki. A háború előtt Damus a Jhiaxian Advanced Technology Akadémiára járt, ahol valószínűleg megpróbálták elemezni az agyhullám-mintáit, és státuszát titokban tartották a Szenátus és a Funkcionista Tanács előtt.

Valamikor átlépte a Szenátust, és empuratának vetették alá: kezét és fejét kicserélték, hogy kiközösíthető legyen. Ettől kezdve, hogy összhangba hozza erejével, magát "Glitch"-nek hívta. Orion Pax kitalált egy tervet egy bomba ellopásához, amit a Matrixnak álcáztak Nominus Prime holttesténél. Egy szenátor barátja felbérelte Damust, Windchargert és Skidset az Akadémiáról, hogy részt vegyenek a rablásban. Damus feladata a tükröző sugarak deaktiválása volt a Primal Basilica felett, és habár némi nehézség adódott, amikor Damus véletlenül blokkolta Skids horogkapcsát az érintésével, a terv sikeres volt.

Miután a szenátus elkezdett darabokra hullani, Damus már új kezeket kapott, és megtanulta használni erejét távolabbról is. Sajnálatos, hogy Orion Pax, vagyis a későbbi Optimusz ajánlotta Glitch-nek olvasásra, ami úgy látszik túl jól sikerült, ugyanis Damus, avagy Glitch az Álca szellemiség rabja lett.

Hogy mikor és hogyan csatlakozott Damus az Álcákhoz, az ismeretlen, de később Megatron azt állította, hogy szándékosan pont őt mételyezte meg ideológiáival. Elég korán csatlakozott Damus az Álcákhoz, hogy ott legyen Megatron indulásakor a kibernetroni hadjárat kezdetén. Lobe felügyelte az újjjáépítését, Damus ereje és kitartása Prowl szerint ugyanolyan szinten állt, mint Megatroné. Saját állítása szerint az Álcák jelképét azért vette fel az arcára, hogy az Álca felsőbbrendűséget jelképezze vele, legalábbis ezt mondta magának, valójában az volt a célja, hogy senki ne vegye észre, amikor lehunyja a szemét az Álcák brutalitásánál.

Damus a Grindcore börtön parancsnoka lett, ahol kapcsolatba került "Az Égi Szvit" nevű zeneművel, maximális hangerővel játszotta, hogy elnyomja a foglyok sikolyait, akiket beolvasztás általi kivégzés várt. Az egyik foglya, röviddel azután, hogy a börtön olvasztókamrája meghibásodott, az ő régi társa, Skids volt. Damus alkut kötött Skidsszel, hogy megjavítsa azt, mondván, hogy "teleportáló kamra", és 50 foglyot engednek szabadon Grindcore-ból emiatt cserébe. Sikerült becsapnia Skidst, aki Damus körül elég nyugodtnak érezte magát ahhoz, hogy a dicséretet valóban elfogadja, és később több szabadult foglyot is kipréseljen belőle.

Végül Damus mind az ötven foglyot a "teleportáló kamrába" küldte, és kegyetlenül arra kényszerítette Skidst, hogy nézze, ahogy egy csoport foglyot kivégeznek vele, beleértve Skids cellatársát, Quarkot, és őket öntötték a további kivégző egységek létrehozásához használt nyers anyagokba. Damus szándékosan használta az eseményt Skids megtörésére. Miután Damus "Tarn"-ként lett a DJD vezetője (és soha többé nem használta régi nevét), ereje olyannyira fejlődött, hogy hangjával is leállíthatott érző gépeket, irányítása alatt pedig az olvasztókamrák szüntelen dolgoztak. Mindenét alárendelte Megatron feltétlen imádatának, ezért is kattant be, mikor az Álcák vezére oldalt és ideológiát váltott.

Én Ben voltam, sziasztok!

Nagy rajongója vagyok az első generációnak, de mindamellett egy alternatív univerzumért is odáig vagyok, ez pedig a Hearts of Steel vagyis Acélszívek képregény-minisorozat, amelyet az IDW Publishing adott ki 2006-ban. A 4 részt magába foglaló sorozatot a Hálózsák képregények oldalain el is tudjátok olvasni. Ez volt az első és egyetlen sztori az IDW The Transformers: Evolutions sorozatában. Egy alternatív, első generációs kontinuitásban játszódik, amelyben a Transformers első kapcsolatfelvétele az emberiséggel a 19. század végén, nem pedig a 20. század végén történt meg.

A sorozatot Chuck Dixon írta. Eredetileg Ted McKeever rajzolót kerték fel mellé és elkészítette a legelső rajzot hozzá, amely végül az 1. szám borítója lett, de ismeretlen, valószínűleg kreatív nézeteltérésekből fakadó okokból Guido Guidi vette át a munkát, megtervezve a karakterek új 19. századi formáit, és megrajzolt a négy számból hármat. A harmadik szám Antonio Vasquez és Luis Czerniawski rajzaival készült.

Öt évvel az eredeti mini-sorozat után a kreatív csapat visszatért a Transformers univerzumba, és két számmal csatlakozott az IDW Infestation 2 eseményéhez. 2014-ben a sorozat az X-akták: Conspiracy crossover részeként került át a modern időkbe. Az Infestation első és második felvonása egy hatalmas crossover sztorifolyam volt az IDW akkori összes címében, ezzel rengeteg izgalmas team-up és találkozás jött létre.

Az Acélszívek története azzal kezdődik, hogy az alakváltók csatát vívnak a jégkorszaki Földön, és ennek eredményeként bizarr állati alternatívákat alakját veszik fel. Amikor az éghajlat lehűl, és kitör a jégkorszak, mindkét harcoló oldal a föld alá húzódik, és a mélyhibernáció időszakába lép, amelyből csak a 19. században ébrednek fel. Hamarosan mindkét fél szövetséget köt az emberekkel, és a kor technológiáját felhasználva folytatja a háborút, miközben az Álcák megpróbálják elérni a New York-i villamosenergia-termelő állomást, hogy hadigépezetét megerősítse. John Henry és Mark Twain, valamint más történelmi személyiségek kiemelkedő szerepet játszanak a sorozatban.

Nem lehet pontosan meghatározni, hogy ez a történet mikor játszódik, néhány ellentmondásos információ miatt, amelyek nem egyeznek a valós élettel. A polgárháborút nem említik, tehát nagy valószínűséggel 1865 után történt. Mark Twain 1864 és 1866 között élt San Franciscóban, és úgy tűnik, hogy ott él ebben a történetben. A 4. számban azonban azt állítja, hogy van egy lánya, ami 1872 (Susy Clemens születése) és 1874 (Clara Clemens születése) közé helyezné a történetet. A történet fináléja egy versenyfutásból áll New Yorkba, ahol Thomas Edison elkészült az első villamosenergia-termelő létesítményével; ez biztosan a Pearl Street Station, amely a valóságban 1882-ig nem működött. A folytatás, az Infestation 2 kifejezetten 1888-ban játszódik, és úgy tűnik, hogy a visszatérő emberi karakterek nem öregedtek húsz évet.

A történet első néhány oldala azt mutatja, hogy a Transformerek közvetlenül egy (meghatározatlan) jégkorszak előtt érkeztek a Földre, és ott háborút vívtak, majd dinoszauruszokat, óriási rovarokat és (esetleg) más vadállat formákat használtak alternatív módként. Sok főszereplő viseli ezeket a jellegzetes testeket a történet első felében, mielőtt járműalapú formákat öltene. Ez volt a Jégkorszak nagy háborúja.

Ebben a történetben a legtöbb Transformers 19. századi mozdonyok és vasúti kocsik formáját ölti, nem pedig 20. századi autókat, repülőgépeket és hasonlókat. Néhány figyelemre méltó kivétel ez alól a Shockwave, aki hajóvá válik, a Scourge, aki léghajóvá változik, és a Keresők, Üstökös vezetésével, akikből kétfedelűek lesznek Az Optimusz csak alvó állapotban jelenik meg, a Megatron pedig egyáltalán nem, bár mindkettő koncepciórajza megtalálható. A Megatron koncepcióterveit elkészítették, de végül nem használtak.

Úgy tűnik, a történetben bemutatott Transformerek nem csak a Föld gépein

ek megjelenését veszik át, hanem technológiai szintjét is. A mozdony formájú Űrdongót szén táplálja, Scourge valódi gázzsákot használva repül, Ravage pedig kellően sebezhető ahhoz, hogy egy gázrobbanás is elegendő ahhoz, hogy cselekvőképtelenné tegye.

A történet rendkívül szórakoztató és kiváló alternatívát biztosít azoknak, akik a megszokottól eltérő környezetben is kíváncsiak kedvenc alakváltóikra.

Én Ben voltam, sziasztok!

Amikor még általános iskolás koromban eltöltöttem két hetet a Németországba szakadt nagybátyámnál, egy ottani strand bazár részén szembesültem a rettenetes ténnyel, hogy egy néhány állványból és kirakatból álló részen több amerikai játék lelhető fel, mint Miskolc összes akkori játékboltjában együttvéve. Annyi GI Joe-t, Transformerst, He-Man és egyéb akció figurát még életemben nem láttam együtt egy helyen, mint akkor, de különösen felkeltette a figyelmem egy szép nagy doboz, amely több figurát rejtett magában, szép cizellált betűi pedig a Devastator feliratot hirdették a már ismert Transformers logó mellett. Mint minden magyar gyerek akit arra neveltek, hogy építse a szocializmust, jómagam is erős késztetést éreztem a munkagépekké alakuló gyilkos robotok megszerzésére, de a játékok ár címkéje és nagybátyám totális érdektelensége irányomban ezt is majd a jövőbeli Ádámka (vagyis Ben) feladatává tette, hogy idővel meglepjem egy ilyennel a jó mélyen bennem elfojtott gyermeket. A saját pszichózisom helyett azonban most foglalkozzunk cikkem mai tárgyairól, a Devastator nevű óriás Álca robotot alkotó Szerkesztettekről.

 Devastator vagyis a Pusztító, egy rendkívül erős harcos, és ebben az értelemben a Szerkesztettek (Constructicons) összeolvadása egy hatalmas siker. Mentálisan viszont jóval kevesebb, mint az alkotórészei összessége. A Pusztító primitív lényében csak azok a gondolatok és cselekedetek vannak jelen, amelyekben az összes alkotóelem egyetért, ez pedig pusztító dührohamokhoz vezet, mivel amúgy is ritkán értenek egyet másban, mint a zabolátlan tombolásban. Tekintettel a Pusztító e dühkitöréseinek hatalmas erejére, Megatronnak abszolút nem lehet oka panaszra. A Pusztító nevű Álca kombinálódott óriás robotot általában a következő harcosok alkotják:

Scrapper (vezető) – jobb láb

Hook – felső test

Bonecrusher – bal kar

Long Haul – alsó test

Mixmaster – bal láb

Scavenger – jobb kar

Néhány kontinuitásban az elrendeződés és a tagok olykor változnak, vagy felcserélődnek.

A Pusztító a franchise lassan 40 éves történelmében szinte állandó hellyel rendelkezik bír, és mint az első combiner robot, úttörőként szolgált a későbbi ilyen csapatok számára – pont megfelelő feladat egy hat tagú munkagép-flottának!

Pusztító, a Transformers sorozatban, eredetileg a G1 (Generation 1) univerzumban jelent meg, amely 1984-ben indult el. Az első combiner Transformer-karakterként Devastator a Constructicons, vagyis Szerkesztettek nevű Álca robotok alcsoportjának összeolvadásával jön létre. Pusztító nem csak a sorozatban, hanem a képregényekben, játékokban és animációs filmekben is megjelent. Nyomtatott formában (képregényekben és könyvekben) többféle verziója is létezik a karakternek, attól függően, hogy melyik történetet vagy univerzumot követi. Az animációs filmekben és a televíziós sorozatokban szintén különböző verziók jelennek meg, amelyek a karakter jellemzőit és külsejét változtathatják. Műanyagban, vagyis játék formájában, számos különböző Devastator figura jelent meg az évek során. Ezek a játékok lehetnek részei a fő Transformers játékvonalaknak vagy különálló kiadások is lehetnek, amelyek a karakter ikonikus formáját ábrázolják, de sokszor teljesen felrúgják a szabályokat és elképesztő módokon mutatkoznak be. Pusztító egy olyan ikonikus alakváltó karakter, amelynek hosszú és gazdag története van a Transformers világában. Az idők során több verziója és interpretációja született, de mindig egy brutális erejű és elrettentő jelenség maradt ebben a franchise univerzumban.

Ahogyan sok más korai G1 Transformers esetében, Devastator is egy Diaclone játékként kezdte földi pályafutását. A legeslegelső tervek szerint még öt tag alkotta volna a hatalmas robot monstrumot, de a szerkezet instabilitási problémái indokolták egy hatodik alkotóelem betervezését a gépezetbe. A galériában az első képek között megtalálhatjátok ezt a prekoncepciót és a végleges gyártásba kerülőt is, amely ekkor még kék és piros színekben pompázott.

A Diaclone figurák két különböző színösszeállításban voltak elérhetők, a csapat felének állandóan sárga-narancs színe volt, amit a valós életben használt építőgépeken láthatunk. A járművek egy csomagban voltak elérhetők, hogy a szuper kreatívan elnevezett Build Robo-t alkossák, amelyet előbb a már említett szettben majd később egyenként lehetett megvásárolni. Ha hozzám hasonlóan szereted a Transformers világát, valószínűleg láttad már ezeket a színösszeállításokat - már több alkalommal használták őket hamisított Devastator figuráknál is.

A Build Robo 1985-ben került kiadásra az Egyesült Államokban a Transformers játékvonal részeként, mint a jól ismert Devastator. Itt is elérhető volt hat egyedi Constructiconként - Hook, Scrapper, Long Haul, Mixmaster, Scavenger és Bonecrusher - vagy egy dobozkészlet formájában. Devastator volt az első összeállított robot, amely megjelent az amerikai piacon, és ennek köszönhetően a gyermeki igények tárgya volt. Az új színösszeállítás - egy halványzöld alapon az Álca lila - talán kevésbé színpompás robotot eredményezett, de olyan egységes egészet alkotott, amelyhez kevés más összeállított robot tudott felérni. Az egyetlen fizikai változás az volt, hogy a kézrészekben található rakétakilövők rugói balesetvédelmi okokból gyengébbek voltak, ami azt jelentette, hogy csak a japán gyerekek vagy a japán játékokat gyűjtők juthattak olyan Devastatorhoz, amely komoly Rocket Punch funkcióval rendelkezik.

Mint az első összekapcsolódó robot, a Devastator számos kialakítási megoldást alkalmaz, amelyek később általánossá váltak... és néhány olyat is, amelyek nem. Ahogy későbbi összekapcsolódó robotok esetén, a Devastator is olyan külső részeket tartalmaz, amelyeket hozzá lehet adni a végtagokhoz, a fejhez és a mellvérthez. Ezek a figurák viszont csak egy helyes konfigurációban tudnak Devastatort formálni. Később mód volt arra, hogy az őt követő combiner robotokat bármilyen konfigurációban össze lehessen építeni, vagyis egy kart alkotó robotot lábrészként is fel lehet használni. Itt azonban még szó sem lehet erről, mivel a Devastatort alkotó robik jelentősen eltérő csatlakozókkal rendelkeznek.

Devastator gyakran szerepelt a G1 rajzfilmben, ahol Arthur Burghardt volt a szinkronhangja, aki egyben a GI Joe Destro eredeti hangja is volt. Valójában annyira gyakran szerepelt, hogy sokszor ellentmondásos módon használták fel. A Constructiconokat a G1 sorozat gyártási terveiben és úgymond sorozat bibliájában a „nincs egyértelmű eredetük” kategóriába sorolták... ami talán azért van, mert végül három eredetük lett. A harmadik évadban, és a G1 idővonal legrégebbi pontján, ők voltak azok az Álcák, akik Megatron építették. Igen jól olvasod. A második évadban, a „Omega Supreme Titka” című részben, békés, nem Álca, hanem Autobot Szerkesztettek voltak, akiket Megatron agymosott, hogy lerombolják saját teremtésüket, a Kristályvárost, és átalakították őket Devastatorrá, hogy ellensúlyozzák Omega erejét. Itt létezett a csapatnak egy hetedik, Autobot tagja, Hauler, akit Megatronnak nem sikerült elfognia. Végül, a hivatalos rajzfilmes idővonalban, a Szerkesztetteket Megatron építette a Földön az első évad „Heavy Metal War” című epizódjában, erősítésként a Dinobotok által jelentett fenyegetés ellen.

Ahogy sok más G1 karakter esetében, Devastator a Pusztító közönségkedvenc felbukkanása 1986-ban történt a Transformers animációs mozifilmben. Devastator Megatron aduásza volt az Autobot város ostromában, könnyedén áttörve az Autobot védelmet, egészen addig, amíg Optimusz meg nem érkezett a Dinobotokkal. Devastator továbbra is kemény harcot vívott velük.

A képregényes Marvel G1 kiadásokban Devastator, nem jelent meg túl gyakran - a Marvel képregények gyorsan váltogatták a szereplőket, hogy minél több játékot fókuszba helyezzenek. Azonban a Marvel G1 Devastatornak megvan az az előnye a rajzfilmessel szemben, hogy egyértelmű eredete van! Sokkoló (Shockwave) teremtette, aki ellopta a Teremtő Mátrixot, a Szerkesztettek összekapcsolódtak, hogy Pusztítót formáljanak és visszaverjék az Autobotokat, miközben Fülelő (Soundwave) megpróbált most először, négy millió év után kapcsolatba lépni a Kibertronnal. Bár Pusztító túlságosan butának bizonyult ahhoz, hogy sikeresen szembe szálljon az Autobotokkal, és még akkor is, ha Fülelő kommunikációs eszköze megsemmisült, a küldetése sikerrel járt. Ezután Devastator csak kétszer jelent meg az Egyesült Államokban: egyszer, amikor az Autobotok megküzdöttek az szerkesztett robottal, hogy megtanulják, hogyan alkalmazzák ezt a technológiát a saját Aerialbotjaikra, és egyszer a GI Joe vs. Transformers történetben. Volt néhány kizárólag az Egyesült Királyságban megjelent epizód is, amelyekben a Constructiconok, képtelenek az összekapcsolódásra, de megpróbáltak egy másolatot készíteni a Pusztítóról. De Acélfej (Ironhide) és Űrdongó (Bumblebee) meg tudta állítani a Szerkesztetteket, mielőtt ez a másolat összeállhatott volna.

A G1 korszakban néhány további Devastator játék is megjelent. Devastator az egyike volt azoknak a Transformers alakoknak, amelyeket Decoysként formáltak meg, és 1987-ben csomagoltak be a kártyás Transformers játékokhoz. Ezek a Decoys játékok kisebb méretű figurák voltak, amelyek a főbb karaktereket ábrázolták, és a Transformers sorozat élményét fokozták azzal, hogy további karaktereket adtak a kínálathoz. Devastatorként Decoy változata egy további gyűjthető verziót kínált a ikonikus összekapcsolódóból.

Devastator, mint a G1 korszak sok robotja szintén megjelent Action Master változatban is, ami azt jelentette, hogy a mérete megegyezett a többi, 4 hüvelykes Transformers figuráéval, és nem lehetett átalakítani. Így a Szerlesztettek kis méretű, végtag formájú entitásokká váltak, és képtelenek voltak összekapcsolódni Devastatorrá. Én nem igazán szeretem az Action Master szériát, mert ebben pont az alakváltók lényege, az alakváltás képessége vész el, de tény, hogy sok érdekes és izgalmas játékszett megjelent ebben a felhozatalban, és Ebayen jó áron a mai napig sokat lehet találni bontatlanul.

És természetesen ott van a Generation 2! A G2-ben megjelent a G1 Devastator játék egy sárga színben, valamint egy kissé élénkebb, kevésbé kékes lila színben megjelenő robotot adott hozzá a kínálathoz. Egy későbbi változtatás során hozzáadtak egy igazán gyönyörű narancssárga Devastatort a palettához, de ez csak a KB Toy üzletekben jelent meg!

Miután a G1 véget ért, Devastator mint karakter és fogalom alvó állapotba került a Beast Wars és Machines korszakban. Egy építőipari járműveken alapuló összekapcsolódó robot jelent meg a Car Robots/Robots In Disguise (2001) sorozatban, amit Build King/Landfill néven ismertek. A Pusztító valódi tiszteletadása a Transformers Armada sorozatban a Scavenger karakterrel történt. A karaktert az egyik Constructiconról nevezték el, és az Álcáktól átállt az Autobotokhoz. A japán Micron Legend TV sorozatban a karakter még „Devastor” néven szerepelt, ami a G1 Devastator japán neve.

A következő év sorozata, a Transformers Energon, kiemelt szerepet szánt az összekapcsolódásnak, mint a sorozat központi eleme. A sorozat végén három klasszikus Scramble-stílusú összekapcsolódó robotot vezettek be, közülük az egyik a Constructicon Maximus. A klasszikus Devastatorral ellentétben ez egy öt darabból álló összekapcsolódó robot, amelynek végtagjai teljesen cserélhetőek a saját maguk és a másik két fajtája, a Superion Maximus és a Bruticus Maximus között. Eközben a Transformers Universe sorozatban két G1 Devastator figura készült. Az egyik a Robots In Disguise Build Team formáira épült, a másik pedig egy Micromaster összekapcsolódó robotokból álló szett, amelyet Decepticon Sixbuildernek neveznek, és korábban Japánban voltak kizárólagosan elérhetők, mielőtt a KB Toys exkluzív kiadásaként Devastator néven megjelentek.

Amikor a képregény kiadási jogok átkerültek az IDW-hoz, az új kontinuitás követte azt a sémát, hogy Devastator lett az első teljesen sikeres összekapcsolódó robot - bár korábban próbálkoztak már. A hat elmének ilyen módon való összekapcsolódását a Constructiconok közös, ironikus vágya, a pusztítás tette lehetővé. Devastator jelentős szerepet játszott az All Hail Megatron történetszálban, ahol Megatron egyik legfélelmetesebb fegyvere volt, amit az emberiség ellen fordítottak. Évekkel később Scrappert, az egyik Szerkesztettet meggyilkolta Spike Witwicky, hogy megakadályozza a Pusztító újbóli összekapcsolódását. Ez azonban nem állította meg a csapatot, akik visszaszerezték társuk testét, hogy újra összekapcsolódjanak. Bár jelentősen lelassultak, de a Pusztító újra összeállt.

Évekkel később, a Robots In Disguise képregények oldalain, Pusztító az Álcák által kidolgozott átfogó terv részeként szerepelt, hogy elfoglalják Kibertront a háború látszólagos vége után. Az eredetileg Scrapper helyére kiválasztott helyettesítő végül maga Megatron lett volna, de a kombináció mentális hatásai miatt a folyamatot először tesztelni kellett. Bombshell - aki az IDW folytatásban Shockwave és Jhiaxus kombinációkutatásain alapuló Devastatort hozta létre - kényszerített egy Autobotot, Prowl-t, hogy legyen Devastator központi magja. Az Autobot végül visszanyerte a kontrollt a kombináció felett, és miután a z Álcák tervet megakadályozták, a Szerkesztettek úgy döntöttek, hogy Prowl (Portyázó, aki amúgy a kedvenc autobotom) mellett maradnak, mert vonzó volt számukra a logikán alapuló elméje. Végül a „Prowlastator” formálódott, technikailag Autobotnak beszámítva.

A Pusztító és kalandjai ezen a ponton természetesen még korántsem értek véget. A karaktert Michael Bay is felhasználta a filmjében, egy elég látványos kombinációt létrehozva, de a figura tényleg kimerült az eszetlen rombolás bemutatásában. Amíg a Legacy szériában várok egy kiadásra, addig nagyon elgondolkodtam egy 3rd party Jinbao változat beszerzésén. Igény esetén szívesen bemutatom majd.

Én Ben voltam, sziasztok!

„Még a nagy Optimusz is elesett... én élni akarok! Folytassam? Ezt nem lehet! Nem tehetem... csak a külsőm Scorponok! Belül Lord Zarak vagyok. Egy ember. Egy gyenge, gyarló ember! Ez nem az én háborúm! Csak állsz itt Zarak és nézed, hogy halnak meg a harcosaid. Amikor kötésbe léptem Scorponokkal nem csak a fejemet adtam... eggyé váltam vele. Az igazi Scorponok nem hátrálna meg. Elfogadná a felelősséget. A sorsot! És ÉN mást tegyek? Nem! Unikron! Várj csak! Jövök!”

Ma egy veszélyes, ravasz és fortélyos alakváltóról lesz szó, aki amellett, hogy rendkívül intelligens, hatalmas nyers erővel is rendelkezik, ami miatt a Transformers rajongók egyik legnagyobb kedvence világszerte, és persze az enyém is. Scorponok gyaránt kényelmesen mozog a szokatlan stratégiák és az erőszak között, bár inkább az utóbbira épült: állatias alternatív formájában fegyverekkel van roskadásig, több ágyúval és a rettegett elektro-csapásmérővel, valamint a hatalmas ollóival, amelynek szorításából senki sem menekülhet. A csatatéren kevés olyan ellenfele akad, aki élve megúszna egy vele való összecsapást.

Mielőtt megismernénk Scorponok történetét, úgy érzem feltétlenül ki kell térnünk az őt és Zarakot kombináló fejmester eljárásra. A fejmesterek egyfajta szimbiontikus változatai a Transzformerek életformájának, amikor egy kisebb lény, gyakran, de nem kizárólagosan organikus, átalakul egy nagyobb robot fejévé. A fejmester kötődés általában két értelmes lény között történik, de előfordult olyan eset is, amikor a fej vagy a test nem-értelmes szerkezet, amelyet teljesen a másik partner irányít.

Amikor két értelmes lény között történik, a fejmester eljárás sok előnyt nyújt: A partner ellenőrzése alá kerül egy nagyobb, erősebb test, és a Transformer extra perspektívát kap a csatatéren, a pszichikus bináris kötődés lehetővé teszi számára, hogy saját ötleteit, taktikáit és ösztöneit, valamint a partnerét is felhasználja olyan gyorsan, mintha a saját fejéből származnának (mivel onnan származnak). Az agilitás, reakciósebesség és célzás pontossága gyakran fokozódik az eljárás során.

Az eljárás hátránya az, hogy a kibertroni alakváltók, ha elválasztva vannak a partnereiktől, nincs szabad akaratuk többé. A legtöbben képesek a partnerek nélkül tovább működni járművekként, de robot módjukban nem tudnak sok mindent tenni, maximum előre programozott parancsoknak vagy önvédelmi funkcióknak megfelelni. Az organikus létformák fejmesterré alakítása egy rendkívül összetett és gyomorforgató eljárás. A legtöbbször humanoid lény csontszerkezetét, izomzatát és olykor szerveit is eltávolítják vagy átalakítják, legtöbbször olyanok a műtét közben, mint egy kibelezett és lenyúzott, meggyötört húscafat.

A szerveket és a csontokat hidraulikával, belső fémvázzal és mikro motorokkal pótolják, vagy drasztikusabb esetekben az alanynak csak a feje marad sértetlen (bár az idegi összeköttetés miatt az agyát is bedrótozzák), a teste pedig teljes egészében szintetikus vázat kap. A fejmester eljárást nem lehet visszafordítani. Az egyetlen olyan fejmester, aki képes volt eredeti testébe visszatérni, az a Fortress Maximuszt irányító Spike volt, aki egy sokkalta komplexebb exo-páncélt viselt, mint más fejmesterek.

A "fejmester" kifejezés egyaránt vonatkozhat mind a kis partnerre (a fejre), mind az eredeti alakváltóra (a testre). Néha egy fejmester pár közösen irányíthat egy nagyobb, város méretű testet. Az így létrejövő Titán dupla-fejmesternek is nevezhető.

Négy millió évvel azután, hogy Optimusz és Megatron elhagyták a Kibertront, Scorponok és Álcái leromboltak egy Autobot várost és a túlélőket begyűjtötték, hogy egy hatalmas olvasztókohóban kivégezzék őket. Azonban Fortress Maximus és az Autobotok rajtaütötték a táboron, és visszavonulásra kényszerítették a hadvezért katonáival egyetemben, de a fogságba esett alakváltók hamvain ez már nem segített.

Az ellencsapás persze nem várt sokat, Scorponok és harcosai betörtek Maximus bázisára a Mangán-hegységben, ám felfedezték, hogy az egész komplexum elhagyatott. Tisztán véletlenül egy adást kaptak a korrupt nebuloszi kormányzótól, Zarak-tól, aki tájékoztatta őket, hogy Fortress Maximus és az Autobotok nemrégiben megérkeztek Nebulosra, és segítségüket kérte a behatolók eltávolításában - nem tudva Scorponok igazi természetéről, vagy terveiről, hogy meghódítsa ezt az új világot. Amint megérkeztek a bolygóra, Scorponok kissé összezavarodott, ugyanis semmiféle Autobot ellenállásba nem ütköztek, és azon töprengett, hogy az idegenek talán fizikailag föléjük kerekednek. Ezek a gondolatok elszálltak, amikor először meglátta a kicsinyes és túlontúl emberi Zarak urat; ami meggyőzte arról Scorponokot, hogy a nebulosziak puhák és teljesen figyelmen kívül hagyhatók. Scorponok elfogta Zarakot, és kikényszerítette, hogy árulja el az Autobotok lelőhelyét.

Miután megtudta, hogy Maximus önmagát és négy követőjét feladta annak érdekében, hogy más Autobotok békében élhessenek, Scorponok és csapata ostrom alá vonta a nebuloszi fővárost, Koraját. Amikor az őslakosok visszautasították a követelésüket, hogy adják át a kezükben lévő Autobotokat, az Álcák elkezdték módszeresen lerombolni az újonnan épített erődítményeket. Azonban mielőtt áttörhettek volna, a városkapuk kinyíltak, és öt Autobot jelent meg, akik bináris kötést alkottak a helyi nebulosziakkal, és harcra kész "Fejmesterekké" fejlesztették magukat. Ahogy Brainstorm és Chromedome könnyedén áthatoltak Scorponok védelmén, az Álca hadúr újra visszavonulást parancsolt.

Scorponok és csapata alaposan felsült, és kutatni kezdték a módját annak, hogyan kerekedhetnének felül ellenségeiken. E kutatás közepén Apeface és Snapdragon tértek vissza egy sikertelen hódításból, miután két Autobot fejmester legyőzte őket. A még mindig a fogságukban lévő Zarak felvázolta az Autobot fejmester technológia előnyeit, és végül meggyőzte Scorponokot és öt másik Álcát, hogy vegyenek részt az átalakító folyamatban. Az Álcák azzal a csellel csalogatták csapdába az Autobotokat, hogy Zarak lányát, Llyrát használták csaliként, akinek kedvese, Galen, Fortress Maximus fejmestere lett. Scorponok nyers ereje leküzdte Zarakot, és gyorsan elfeledkezett magáról - még saját lánya veszélyeztetése sem okozott neki többet pillanatnyi habozásnál, mielőtt Scorponok személyisége újra előtérbe került. Amíg az Autobotokat lefoglalta a nebuloszi túszok kimentése, Scorponok és fejmesterei szétzilálták a védelmüket.

Zarak és szövetségesei folytatták kampányukat, hogy elűzzék az Autobotokat Nebuloszról - bár a bolygó médiuma minden csatát a nebulosziak győzelmeként állított be, minden új összecsapás az ellenfeleikkel megsemmisítette a pótolhatatlan bolygó csodáit, beleértve a Melanossus Merkúr Kerteket és a Gyermekotthont. A Galennel folytatott szópárbaj közben Zarak bevallotta, hogy Scorponok romboló befolyása hatással van az elméjére, és arra készteti, hogy szörnyű tetteket kövessen el, amiket másképp soha nem tenne meg. Zarak rövid időre megszabadult Scorponok irányításától, hogy megmentse az Autobotokat, és tájékoztassa őket egy távoli "Föld" nevű világról, de a nebuloszi hamarosan visszakerült fejmester partneréhez, és újabb támadást indított.

Scorponok elrabolta Pointblanket, Crosshairst, Sureshotot és a hozzájuk tartozó nebuloszi partnereiket, látszólag azért, hogy tökéletesítse a fejmester program folytatásaként létrejött célmester (targetmaster) eljárást. Scorponok az organikus és mechanikus partnerek közötti összekapcsolódási hibákat igyekezett kiküszöbölni, de sajnos rá kellett jönnie, hogy a mentális kapcsolat zavarait a társak kompatibilitási hibái okozzák. Időbe telik amíg a húslények összehangolódnak az alakváltókkal.

Az Autobotok igyekeztek elhagyni a Nebuloszt, hogy Optimisz erőihez csatlakozhassanak a Földön. Természetesen az Álcák követték őket, az egykor paradicsomi Nebuloszt pedig véres és feldúlt romhalmazként hagyták hátra. Amikor megérkeztek a Földre, Zarak és Scorponok elméje teljesen összemosódott, ahogy a mindinkább a hatalomtól elvakult Zarak átvette a domináns szerepet a partnerkapcsolatukban - bár Zarak megőrizte saját intellektusát és akaratát, követelte, hogy "Scorponokként" szólítsák őket, amikor a kombinált robotmódjába váltottak. A régi Scorponok tudata teljesen háttérbe szorult, és a nagy harcos új változata már teljes egészében Zarak irányítása alatt állt, aki követte a jelzést az elhagyott Autobot bázisra a St. Hilary hegységbeb, de csak Spike Witwicky-t találta ott. Amikor Fortress Maximus és az Autobotok visszatértek a barlangba, Scorponok túszul ejtette Spike-ot; a következő harcban Scorponok egy kőomlást idézett elő, amely sikeresen megölte Galent. Scorponok csalódására azonban Spike átvette Galen helyét, összekapcsolódott Cerebrosszal és Fortress Maximusszal, és kényszerítette Scorponokot a visszavonulásra.

Lopakodással és ármánnyal Scorponok megszilárdította helyét a Földön: remélve, hogy elrejtheti katonái robotikus jellegét, Scorponok és követői megszerezték egy genetika laboratórium irányítását, és annak technológiáját felhasználva hat követőjüket "Pretenderekre", vagyis organikus páncélba bújtatott Színlelőkké fejlesztették. Az Autobotok kiirtása érdekében Scorponok létrehozta az "Z Alapítványt", amelynek Zarak és a többi nebuloszi fejmester volt a vezetője, és felbérelte a "Begerjedő" nevű csoportot, hogy kipróbálják a bénító eszközöket az alakváltokon, persze Autobotokon.

 Azonban amikor a bérgyilkosok visszafordultak és megtámadták munkaadóikat, Zarak személyesen lépett közbe, átváltozva Scorponokká. Azonban a Begerjedők egyike, Felix képes volt átalakítani a Zaraktól kapott eszközöket úgy, hogy ne csak az Autobotokra hanem az Álcákra is hatással legyenek, megbénítva ezzel mindkét oldalt.

Scorponok persze kiszabadult és tovább folytatta a tervét, hogy meghódítsa a Földet. Az ötödik Pretender, Bomb-Burst, megjelent az Earth Defense Command székhelyén, és manipulációval az emberi vezetők közül néhányat az Álcák oldalára állított. Eközben a többi Pretender különböző helyszíneken okozott káoszt és pusztítást a Földön. Az Autobotoknak össze kellett fogniuk, hogy megállítsák Scorponok terjeszkedését.

A nagy összecsapás során Scorponok és Fortress Maximus ismét szembe kerültek egymással. A csata végül az Autobotok győzelmével zárult, és Scorponok kénytelen volt visszavonulni a Földről. Ez azonban nem jelentette Scorponok teljes vereségét, és a jövőben még többször visszatért, hogy fenyegetést jelentsen mindenkire.

Scorponok kénytelen volt elhalasztani a bosszúját, és csatlakozott a két frakció és korszak összes alakváltójával a dühöngő Galvatron elleni harchoz. Annak ellenére, hogy új szövetségesek óvták, hogy felelőtlenül veti magát a harcba a jövőbeli Álca vezér ellen, Scorponok nem volt hajlandó meghallgatni a tanácsokat. Ez egy alapos verést eredményezett, és megmaradt csapatainak kellett elvonszolnia őt a csatatérről.

Az alakváltók bolygóján, Primus közvetlenül szólt gyermekeihez, és tájékoztatta őket arról, hogy részt fognak venni akár akarnak akár nem, az Unicron elleni végső csatában. Ahogy az Armageddon közeledett, Scorponok bevallotta félelmeit Optimusznak, aki megnyugtatta, hogy nincs szégyen abban. Scorponok megfogadta, hogy büszke lesz, ha harc közben elesik Optimusz oldalán... és majdnem így történt, amikor egy csoport Unicron-hívő támadást indított ellenük. Bár Scorponok megfontolta, hogy hagyja veszni Optimuszt, becsülete meggyőzte arról, hogy megmentse ellenfelét a biztos haláltól; mohósága ellenére Scorponok megtartotta az egyik hívő életét Optimusz kérésére.

Unicron néhány másodperccel később megérkezett Kibertronra, és elkezdődött a végső csata. Scorponok eleinte megbénult a gigászi méretű ellenfelük láttán, és később félelme még inkább nőtt, amikor Optimuszt könnyedén félre taszították. Hirtelen szembesült a saját halandóságával, és rájött, hogy nincs többé Scorponok, csak Lord Zarak, egy fáradt öreg ember, aki egy testbe van zárva, ami már nem az övé. Ennek ellenére Zarak felkészült a harcra, és kegyetlenül támadta a bolygófaló lényt, amíg egy tűzcsóva halálosan megsebesítette. Haláltusája közben Optimusz köszönetet mondott Zaraknak, akinek füstölgő maradványa Kibertron háború szaggatta fémfelszínén pihent meg... egészen addig amíg... de erről majd máskor.

Én Ben voltam, sziasztok!

A Transformerek történetének bármelyik változatát is kedveljük, előbb vagy utóbb belebotlunk a Quintessonok nevű különös és ősi fajba, amelynek sötét történelme és árnyékos mesterkedései szorosan összefonódnak a kibertroni alakváltók történetével, kapcsolatban állva Primusszal és Unicronnal is. A galaxis-szerte kereskedőkként, kufárként és üzletemberekként ismertek, de az ügyleteik ritkán tisztességesek, gyakran tele vannak intrikával és árulásokkal. Jobban kedvelik a finom manipulációt, a tervezgetést és a fejlett technológiát, mint a nyers erőt, de ha ezek nem válnak be, számíthatnak a parancsnokságuk alatt álló halálos Sharkticonok és Alliconok légiójára, valamint egy kolosszális űrhajóflottára. Ugyanakkor a Quintessonok maguk nem rendelkeznek nagy harci képességekkel, és abszolút gyávák, ha nincs mi mögé bújniuk. Például teljesen tehetetlenek lennének egy Sharkticon-felkeléssel szemben.

A Quintessonok főként (ha nem is teljesen) mechanikus lényeknek tűnnek. Több különböző formában jelennek meg, amelyek közül néhányat a Quintessonok különös bírósági rendszere alapján azonosítanak.

- Quintesson bíró

- Quintesson poroszló

- Quintesson hóhér

- Quintesson ügyész

- Quintesson tudós

Nem csak a bíráknak van több arcuk, bár az egyetlen ismert kivétel a kétarcú tudós, aki a transz-organikusok elsődleges megalkotója volt. Az egyik arcát súlyosan megsebesítették, ezt egy maszkkal fedte el. Ez a tudós tervet szőtt, hogy rábírja az Álcákat, hogy akaratlanul is szabadítsák ki a transz-organikusokat a Kibertron mélyén lévő börtöneikből, hogy azok elpusztítsák az összes alakváltó létformát. A trans-organikusok a Quintessonok első teremtményei voltak, még a Transformereknél is régebbiek. Még a Transformerek mércéjével mérve is nagy méretű bestiákat egyszerű feladatokra is alkalmatlannak ítélték. Túl erőszakosak és irányíthatatlanok voltak, úgy tűnt, hogy csak egyetlen dologra alkalmasak: pusztításra.A legtöbb ilyen lényg megsemmisítették a távoli múltban, de azokat, amelyeket nem lehetett elpusztítani, egy hibernációs kamrában hagyták, mélyen Kibertron belsejében.

A terv végül visszafelé sült el; a Dweller nevű lény megölte a többi transz-organikust, és az Autobotok kilőtték az űrbe... ahol a tudós hajójának ütközött, amely éppen a Kibertron felé tartott. Feltételezhető, hogy a tudós végül elpusztult, amikor a Dweller kiszívta a hajóból és annak utasaiból az energiát.

A biztonsági tisztek valószínűleg a Quintessonok egyik ősi modellje voltak, és talán az egyetlenek, akik beépített támadóképességekkel rendelkeztek, egyesek karcsápjaik egy részét túlméretezett sugárfegyverekkel helyettesítették. Ezek a sugárfegyverek azonban semmit sem értek a transz-organikus bestiák ellen. Nem ismert, hogy ez a Quintesson-modell létezik-e még a „modern” időkben.

A G1 Transformers rajzfilm kontinuitásában van főként fontos szerepe a Quintesson fajnak. A történet szerint évmilliókkal ezelőtt a Quintesson nevű idegen faj élt a bolygó méretű gyárban, amelyet Kibertronnak hívtak. Korai kísérleteik során mesterséges életet hoztak létre, aminek eredményei a Trans-Organikusok lettek. Néhány Quintesson tiltott művészetek felé fordult, és más dimenziókba száműzték őket. Végül a Quintessonok két sorozat értelmes robotot hoztak létre: az egyik sorozat a háztartási feladatokra és munkaerőként használt robotokból állt (ezeket hívták Autobotoknak), míg a másik katonai célokat szolgált (ezek voltak az Álcák). A Quintessonok rendkívül kegyetlenek voltak teremtményeikkel szemben, ami végül széleskörű lázadáshoz vezetett, amelyet az Autobot A-3 egység indított el. A Quintessonokat arra kényszerítették, hogy elmeneküljenek a bolygóról, végül a kicsavart Quintessa bolygón telepedtek le, de hatalmas gyűlöletet tápláltak az összes Transformer iránt a következő tizenegy millió évben.

Ezt az időt azonban termékenyen töltötték, technológiát adtak el más fajoknak, és gyakran manipulálták az űr egyes régióinak politikai és katonai helyzetét, hogy növeljék eladásaikat, miközben szorgalmasan nyilvántartották munkájukat naplóikban. Időnként egy-egy olyan faj, mint például a Zamojin, fenyegetést jelentett a Quintessonokra, és ezt azzal oldották meg, hogy egész űrterületeket zártak le kvadránzárakkal, gyakorlatilag elsorvasztva ezzel a számukra problémás régiókat.

A 86-os mozifilm idővonalán, amely 2005-ben játszódik, szintén bemutatták őket, amint foglyokat ejtenek, elítélik őket, majd A Sharkticon hadseregükkel feletetik a nyomorultakat. A Quintesson bíróság által tartott álpereknek látszólag semmi céljuk nem volt, talán csak a Quintessonok szórakoztatására szolgáltak, mivel a bírói döntések után is azonnal a falánk Sharkticonok elé vetették a vádlottakat, még akkor is, ha ártatlannak találták őket. Azonban a Dinobotoknak sikerült megmenteniük a Quintessonok által elfogott két Autobotot. Ráadásul Grimlock lázadást robbantott ki a Sharkticonok között.

A Quintessonok részvétele ezekben az eseményekben, vagy legalábbis hasonló eseményekben, a „Transformers: The Animated Movie” című képregény minisorozatban és a „Transformers the Movie” című történetkönyvben is meg lett örökítve.

Egy évvel (vagy esetleg öt évvel, attól függően, kit kérdezünk) Unicron veresége után a Quintessonok újra felbukkantak. Először egy Sharkticon kommandócsapatot küldtek, hogy elraboljanak különféle Autobotokat (valamint Spike Witwickyt, bár ez talán véletlen volt). Miután elfogták őket, a Quintessonok láthatóan jobban érdeklődtek a foglyok kihallgatása iránt, mintsem hogy a Sharkticonoknak vessék oda őket. Végül azonban bűnösnek találták a foglyokat abban a bűnben, hogy Transformersnek születtek.

Miután Rodimus és az Aerialbotok megpróbálták megmenteni a fogva tartott barátaikat, a Quintessonok megkísérelték megölni a megmentőket azzal, hogy elpusztítják az egész Quintessa bolygót. Miután ez a terv kudarcot vallott, a túlélő Quintessonok megkeresték a jelenleg vezér nélküli Álcákat, és energont kínáltak nekik cserébe, ha megtámadják a bolygóra menekült Autobotokat. Amikor az újonnan feltámadt Galvatron megérkezett, hogy visszakövetelje seregét, a Quintessonok szövetséget kötöttek vele, hogy megtámadják Kibertront, cserébe az Álcák Vezérkristályáért, amely valójában nem is létezett, csak a Quintessonok hazugságaiban.

A Quintessonok szinte azonnal elárulták Galvatront, miután megnyerték a csatát, és elküldték a Sharkticonokat, hogy meghúzzanak egy kapcsolót, amely az egész galaxisban minden Transformert szó szerint megdermesztett volna. Bár a Sharkticonokat visszaverték, Galvatron mégis meghúzta a kart. A Quintessonok leszálltak a Kibertronon, hogy visszaköveteljék a bolygót, de Spike megsemmisítette a kapcsolót, és a Quintessonok kénytelenek voltak menekülő kapszulában elhagyni a planétát.

A későbbi Quintesson-tervek sem voltak kevésbé gonoszak. Egy renegát Quintesson tudós három Transformert és egy embert rabolt el, hogy viselkedésüket tanulmányozza, ami majdnem az egész csoport halálát okozta, miután egy fekete lyukba sodródtak. Később a Quintessonok feltámasztották a 86-os mozifilmben elhunyt Optimuszt, hogy csapdába csalják az összes Autobotot, és megsemmisítsék őket egy szupernóva segítségével. Azonban nem számoltak azzal, hogy Rodimus arra kényszeríti Optimuszt, hogy felülkerekedjen a programozásán, és azzal sem, hogy Optimusz képes lesz feláldozni magát újra az Autobotok megmentéséért.

Később a Quintessonok megkísérelték átírni a történelmet azzal, hogy megakadályozzák Kibertron elvesztését, és egy Időablakot hoztak létre egy aszteroidán, amely Kibertronra irányult tizenegy millió évvel ezelőttre. Az Autobotok megtámadták az aszteroidát, elfoglalták, miközben néhány társuk áthaladt az Időablakon, és ezzel az idő szövete kezdett felbomlani, minél tovább maradt nyitva az ablak. A Quintessonok több kétségbeesett kísérletet tettek az aszteroida visszaszerzésére, mielőtt meggyőzték Rodimus Prime-ot, hogy zárja le az Időablakot, bár a terveik végül meghiúsultak, mivel az időben elmozdított A-3 visszatért a múltba, hogy részt vegyen a lázadásban. Ezzel elindítva azokat a folyamatokat, amelyek miatt kialakult az ismert alakváltó történelem.

Miután egy Quintesson napló elveszett a Junk bolygón, a Quintessonok elkezdtek tudatalatti üzeneteket küldeni a Junkionok televízióján keresztül, hogy rávegyék őket a rendrakásra, és hogy ne bízzanak más élőlényekben. Sajnos a tudatalatti jeleket sugárzó berendezés megsérült a napló visszaszerzési kísérlete közben, így a Junkionok az egész galaxisnak kezdtek tudatalatti üzeneteket sugározni. Az ezt követő csatában a Quintessonok ismét megpróbálták visszaszerezni a naplót, de egy eltévedt lövés kiejtette azt a vonósugarukból. A napló ismét felbukkant az Angarrix szektorban, miközben az Autobotok béketárgyalásokat folytattak Xetaxxis és Lanarq között, két bolygóval, akiket a Quintessonok manipuláltak, hogy fegyvereket adhassanak el nekik. Annak ellenére, hogy a Quintessonok mindent megtettek, a napló eljutott a konferenciára, ahol leleplezték a beavatkozásukat, és az Autobotok megsemmisítették a Quintesson hajót, miközben az két omega bombát próbált leszállítani, hogy elpusztítsák a bolygókat.

A Quintessonok más terveket is kieszeltek az Autobotok elpusztítására. Az egyik terv Daniel Witwicky elrablását jelentette, és egy olyan géphez kötötték őt, amely a valóságba hozta álmait. Sajnos az álomképek ellenük fordultak, amikor Rodimus elérte Daniel alvó tudatát.

Amikor Galvatron beavatkozott az X Kvadráns zárásába, a Quintessonok beléptek a zárba, magukkal víve több Transformert is. Sajnos a zár újranyitásához szükséges izolátorkulcs megsérült, így kénytelenek voltak megszerezni Perceptor univerzális emulátorát. Perceptor úgy programozta az eszközt, hogy amikor a Quintessonok használták, az véglegesen hatástalanította a kvadránszárat. Egy másik dimenzióban, Menonia bolygóján az Autobotok megtalálták a renegát Quintesson tudóst, Mara-Al-Utha-t, akit egy helyi varázsló, az Arany Egy segítségével győztek le.

Amikor Rodimus megkérte Sky Lynxet, hogy találjon neki egy Quintessont, Sky Lynx arról panaszkodott, hogy a Quintessonok elbújtak a galaxis legtávolabbi részein, és nehéz lesz őket megtalálni. Ennek ellenére Sky Lynx sikeresen megtalált egyet, akit a Gyűlöletvírus által megfertőzött Sharkticonok üldöztek, és elvitte őt a Földre, hogy új életet leheljen Optimusz testébe. Az egyedül maradt Quintesson több másik Autobotot is feltámasztott, hogy segítsenek Optimusznak visszaszerezni a Mátrixot Rodimustól. Mindent megtett, hogy feltartsa a fertőzött Transformereket, miközben Optimusz a Mátrixba merült, és megtalálta a módját a Gyűlöletvírus gyógyításának.

Én Ben voltam, sziasztok!

A most következő sorok egy olyan kis robotról fognak szólni, aki bár társai között a legkisebbnek és leggyengébbnek tűnik, de az Alakváltók kalandjaiból tudhatjuk jól, nem minden az aminek látszik. Űrdongó, avagy Dongó, úgy duruzsol az autobotok fővezére, Optimusz körül, mint egy szorgos kis méhecske, de a szerepe nem merül ki annyiban, hogy csodálja vezérét. Űrdongó hűséges és tettre kész fegyverhordozó, akinek hatalmas „szíve” van, nem is csoda, hogy cseppnyi vállaira pakolják jó ideje az egész Transformers-franchise minden nyűgét, s nyilait.

Mint mondtam, az autobotok között ő az egyik legkisebb, de ez nem jelenti azt, hogy megfutamodik a harctól. Emiatt társai és az emberek is felnéznek rá (vagyis lenéznek rá, hogy fel tudjanak nézni), ám gyakran kerül olyan helyzetekbe, amikor a többieknek kell megmenteniük a fém-seggét a bajból. Dongó amolyan kis beszivárgó és felderítő egység, az autobotok James Bond-ja, csak nála a sármot és a jó kiállást a cukiság faktor kimaxolása és az ölelni valóan gömbölyded VW Bogár formák jelentik. Az ember szó szerint legszívesebben megcsipkedné a pufi pofiját.

A nagy kibertroni háború előtti életéről keveset lehet tudni. Egyes források szerint ő és Sziklaugró is templomőrök voltak, más infók szerint Dongó amolyan minden lében kanál munkás-drón volt csupán. Egy apró csavar a nagy gépezetben. De dolgozzunk a tényekkel és főleg a G1 sztorik alapján ismert történetével.

E szerint 4 millió évvel ezelőtt már felderítőként tagja volt Optimusz fővezér belső köreinek, így amikor a Bárka nevű űrhajóval az autobotok egy kisebb osztaga elhagyta a Kibertront, ő is velük tartott. A hajót álca támadás érte, aminek következtében a primitív, Föld nevű bolygó egyik tűzhányójának tövébe csapódtak, ahol Steven Spielberg éppen a Jurassic Parkhoz castingolt dínókat. A becsapódás ereje majdnem minden életet kioltott a hajó fedélzetén (lásd nemrég Mogorva leírását), és az utasok 1984-ig vártak szunnyadva, amíg a Mount Saint Hilary névre keresztelt vulkán kitörése, újra nem aktiválta a központi számítógépet, megkezdve az alakváltók felélesztési folyamatát. A számítógép felmérte és optimalizálta az új világ lehetőségeihez mérten a robotok másodlagos megjelenési formáit, így Űrdongó egy kis sárga Volkswagen Bogár alakját kapta.

Portyázó, az osztag biztonsági tisztje kapta azt a rendkívül hálás feladatot, hogy egy kis csapat élén feltérképezze a környéket, ahol szerencsére csak álcák nyüzsögtek, mert ha egy Varga Irén koncert közepébe csöppentek volna, visítva száguldanak bele a Napba. Űrdongó találkozott először a bolygó uralkodó fajával, az emberekkel, pontosabban egy csapat tinivel egy autós-mozinál. Ám az álcák is a helyszínre érkeztek és vidám szőnyegbombázás és istenharagja keretében telibe kapták fegyvereikkel Űrdongót. A gyerekek egyike, bizonyos Buster Witwicky, az autó alakba kényszerült, sérült Dongóval hazáig menekült, egészen apja javító műhelyéig. Dongó felfedte magát a fiúnak, és arra kérte mentse meg, mert az elszenvedett sérülések miatt bizony már haldoklik. Buster apja, Witwicky „Gyertya” úr, azonnal hozzáfogott az életmentő beavatkozáshoz, hiszen a 80-as években minden autószerelő kapott OKJ-s földönkívüli csúcstechnikás robot-szerelésből bizonyítványt. A beavatkozás sikeres volt, Gyertya pedig az autobotok egyik legfőbb szövetségesévé válva kidolgozott egy módszert, amivel a földi üzemanyagot, a kibertroniak számára hasznos ellátmánnyá lehet alakítani.

Egy grandiózus csatát követően az autobotok úgy tűnt végre az álcák fölé kerekedhetnek, de Sokkoló megjelenése megfordította az erőviszonyokat, Űrdongó elesett, és társaival együtt trófeaként kitűzték a Bárka egyik termében. Dongót az autobotok tisztiorvosa, Racsni aktiválta újra, majd Buster védelmét bízták rá, akinek elméjébe Optimusz áttöltötte a Teremtés Mátrixának forráskódját. Amikor az álcák rájuk találtak, az újonnan épített és csatasorba állított Röptűz támadt rájuk, akit Buster a Mátrix hatalmával darabokra szedett és immár autobot harcosként rakott össze.

Miután a Teremtés Mátrixa visszakerült Optimuszhoz, az autobotok vezére bizonytalanná vált saját képességeit és rátermettségét illetően a fővezéri poszt betöltésére. Az álcák egyik alvezére, Fülelő ezt kihasználva elraboltatta Űrdongót, hogy minél több információt kinyerjenek belőle. Optimusz nem hagyhatta, hogy kispajtása odavesszen, ezért keresztültört az álcák frontvonalán, és puszta kézzel csapott szét közöttük, visszaszerezve Űrdongót, és egyúttal visszaállítva társai hitét önmagában.

Az autobotok hamarosan új katonákat állítottak csatasorba, név szerint Csörlőt, Szánt, Füstfelhőt és Ösvényvágót, akik Űrdongó parancsnoksága alá kerültek egy felderítő küldetésben. A robotok egy koncert irányába indultak el, amelyet az álcák is kiszúrtak maguknak, hogy a hanghullámokból energont nyerjenek ki. Űrdongó megtagadva Optimusz parancsát, miszerint semmi esetre se bocsátkozzanak harcba vagy fedjék fel magukat az emberek előtt, összecsapott az ellenséggel. Ezután sor került egy magát Robot Mesternek nevező fickó és a hadsereg közti összetűzésre is, amelybe Dongó is belekeveredett. A dolog végkimenetele Dongó számára azzal zárult, hogy megkérdőjelezte saját szerepét és hasznosságát az autobotok soraiban, majd önkéntes száműzetésbe vonult. Ez alatt bevette magát egy elhagyatott használtautó telepre, ahonnan két fiatal földi kilopták őt. Az álcák is a nyomára akadtak, de autobot társai időben érkeztek és megmentették „kisöccsüket” a biztos haláltól, Dongó pedig ezt igyekezett megszolgálni.

Űrdongó története ezen a ponton kétféle, elfogadott eredettörténet szerint zajlik tovább, ami a mai napig összezavarja a rajongókat. A G.I. Joe and the Transformers sztoriban ugyanis egy súlyos félreértést követően, Űrdongót a Joe-k elpusztítják, majd később Racsni segítségével újjáépítik ugyan, de Dongó megszűnik létezni, és innentől Aranybogárként hivatkozunk rá. Az Egyesült Királyságban kiadott különálló Transformers képregények nem vették át ezt a crossovert. Ott Űrdongót az időutazó Halálfej semmisíti meg, majd a szintén időutazó Wreck-Gar rakja össze Aranybogárrá. A karakter történetének ezen aspektusa az amerikai és a brit Marvel Transformers képregények legnagyobb eltérését eredményezte, és sok dolog ettől a ponttól indult el más irányba. Aranybogárnak egyetlen titkos vágya volt, visszaszerezni korábbi személyiségét Űrdongóként. Erejét és idejét azonban lekötötte az autobotok új vezérének, Mogorvának a bolondériája, aki az emberi életet semmibe véve igyekezett a maga hasznára fordítani az eseményeket, de mint tudjuk ebbe belebukott.

Goldbug, vagyis Aranybogár volt az, aki később Optimusz tudatára és lementett személyiségére rátalált egy elveszettnek hitt lemezen, majd Optimusz újjáépítéséig amit Mogorva sorozatos támadásai ellenére végrehajtott a Nebuloson, ő volt a lázadó autobotok vezére.

Aranybogár mindent latba vetett, hogy Össztűz segítségével új testet adhasson szeretett vezérénem, és Optimusz végre visszatért. Aranybogár ellenben az Alapbázis erejétől megrészegült Üstökös mindent elsöprő ámokfutásának az egyik áldozata lett, de Racsni a Színlelő nevű páncéltechnológia révén nemcsak, hogy feltámasztotta őt, de eredeti személyisége és alakja is visszatért, így ismét Űrdongó lehetett. Az Ősi Üvöltés és az azt követő háború Unikronnal végképp megtizedelte az alakváltók sorait. Erről tervezek is írni majd nektek egy hosszabb cikket, mert a témát pár sorban lezavarni nem lehet. Dongó túlélte a harcokat, és sok más autobottal egyetemben elhagyta újra Kibertront.

Űrdongó kalandjai és élete önmagában káprázatos a Tramsformerek világában, és több ő, mintsem hogy erősebb autobotok oldalán fegyverhordozó legyen. Talán a legkisebb nagy hős az alakváltók hatalmas univerzumában.

Ben voltam, sziasztok!